Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-733. Az igazságügyi bizottság jelentése a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról szóló 732. számú törvényjavaslat tárgyában

733. szám. 197 A 3. póni, valamint a két következő bekezdés helyébe a következő szöveg jön: »3. ha indokoltnak látja, a kiskorú nevelésének ellenőrzése és felügyelete végett ideiglenesen pártfogót rendelhet; ha pedig a kiskorú testi vagy erkölcsi állapota veszélynek van kitéve, őt környezetéből eltávolíthatja és ideiglenesen az állami gyermekmenhelyen helyezheti el vagy gondozását mindaddig, amíg ebben a kérdésben a gyámhatóság határoz, megbizható hozzátartozójára vagy más alkalmas személyre, vagy valamely gyermekvédő vagy patronázs egyesületre bizhatja s ezeket az intézkedéseket akkor is megteheti, ha a kiskorúval szemben a házi és az iskolai fegyelem eszközei hatálytalanoknak bizonyultak. Ha a bíróság székhelyén vagy ennek közelében állami gyermekmenhely vagy ilyennek telepe van, a környezetéből eltávolított oly kiskorút, aki az állami gyermekvédelmi szabályok szerint a gyermekmenhelybe felvehető, ott kell elhelyezni.. Ha a bíróság a kiskorú elhelyezése iránt intézkedik, határozatát a székhelyére illetékes árvaszékkel haladéktalanul közli, á bíróság intézkedése, ha előbb maga nem szünteti meg, a gyámhatóság jogerős határozatával hatályát veszti. Megszűnik a bírói intézkedés hatálya arra a kiskorúra vonatkozólag is, aki életének tizennyolcadik évét betöltötte. E §. értelmében intézkedhetik a bíróság akkor is, ha a fiatalkorú ellen bűncselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti vagy felmentő Ítélettel fejezi be Féllebbvitelnek nincs helye.« Az utolsó bekezdés itt elmarad és ebből új §. lesz. E módosítások egyfelől az állami gyermekmenhelyek előtérbe állítását, másfelől azt célozzák, hogy a szövegben az intézkedések ideiglenessége és a gyámhatóságok hatáskörének érintetlen fenntartása jobban kifejezésre jusson. A módosított szöveg utolsó bekezdése netaláni kétség elhárítását célozza, abban az irányban, hogy a bíróság ily védőintézkedéseket tehet akkor is, ha a fiatalkorú bűncselekmény miatt eljárás alatt állott, de a bíróság az eljárást bűncselekmeny hiánya vagy be nem bizonyulása okából megszünteti vagy a vádlottat felmenti ós az erkölcsi veszélyt reá nézve fennforgónak látja. A 67. §. után új §. (i. ü. b. 67. §.) Ugyanolyan büntetési jog, amelyet a miniszteri javaslat 67. §-ának utolsó bekezdése a fiatalkorúak bírájának megad az utasításának ellenszegülő szülővel és más gondviselővel szemben, abban az esetben is kívánatos, ha a szülő vagy a gondviselő az árvaszék hasonló utasításának szegül ellen, mert ma a gyámhatóságoknak adott bírságolási jog a bírságnak átváltoztathatatlan volta miatt többnyire hatálytalan. E büntetés alkalmazása továbbá egyszerű, sommás eljárást kivan, miért is ebben az irányban is szükséges szabályt felállítani. Ehhez képest a miniszteri javaslat 67. §-ának utolsó bekezdéséből következő új §. lesz: »A fiatalkorúak bírósága azt a szülőt, törvényes képviselőt vagy gondviselőt, aki az előbbi §. alapján kiadott utasításának igazolatlanul eleget nem tesz, kihágás miatt száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti. Ugyanilyen büntetést alkalmazhat a bíró a gyámhatóság megkeresésére az ellen a szülő, törvényes képviselő vagy gondviselő ellen is, aki a gyámhatóság által az előbbi §-nak megfelelően kiadott utasításnak igazolatlanul nem tesz eleget.