Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról
152 732. szám, kében milyen intézkedés szükséges, a javaslat lehetővé teszi, hogy a bűnösség kimondásától a bíró tekintsen el s az eljárást alakszerű, tárgyalás nélkül fejezze be. Csak a bűnösség kimondásával kapcsolatos dorgálás, fogház-, államfogház-, elzárás- vagy pénzbüntetést lehet kizárólag tárgyaláson megállapítani (32. §.). A tárgyalás a lehetőségig szintén egyszerű formák közt lehetőleg a nyilvánosság kizárásával folyik le s a felnőttek ügyeiben tartott tárgyalástól főképen abban különbözik, hogy meg kell állapítani azokat a körülményeket, amelyekből a fiatalkorú egyéniségére, értelmi és erkölcsi fejlettségének fokára és életviszonyaira következtetni s így azt is eldönteni lehet, hogy' a terhelt jövőbeli magaviselete s erkölcsi fejlődése érdekében mily intézkedés mutatkozik a legalkalmasabbnak (29—31. §-ok). A tervezet ahhoz, hogy a fiatalkorúak bíráinak bizonyos intézkedések alkalmazására a vizsgálatnak megfelelő alakszérűtlen előzetes eljárás alapján is jogot ad, míg ellenben fogház-, államfogház-, elzárás- és pénzbüntetés és dorgálás alkalmazásához tárgyalás tartását kívánja meg, a fiatalkorú bűntettesek ellen alkalmazható intézkedések belső természetéből merítette az alapot. Azoknál az intézkedéseknél ugyanis, amelyeket a Bn. 16. §-a a büntetőjogilag felelősségre nem vonható fiatalkorúakkal szemben megenged, úgyszintén a fogház-, államfogház , elzárásbüntetóst és a dorgálást kivéve, azoknál az intézkedéseknél, amelyeknek a Bn. 17. §-a és 33. §-a értelmében a büntetőjogilag felelősségre vonható fiatalkorúakkal szemben helye van, praedominál a nevelés célja s azért ezeket e jellegüknél fogva helyesen lehet a fogház-, államfogház- és eliárásbüntetéssel ós a dorgálással szembeállítani, amelyek habár szintén a nevelés célját szolgálják, de már elnevezésük s intenzivebb belső erejök szerint is a büntetésnek erősebb eszközeként kívánnak a fiatalkorú lelkületére és akaratára hatni. Az a megkülönböztetés is, amelyet a Bn 16. és 17. §-a az értelmi ós erkölcsi fejlettség alapján a büntetőjogi felelősségre nem vonható fiatalkorúak között tesz, tulaj donképen csak abban találhatja helyes indokát, hogy a Bn. az intézkedések céljára ós belső természetére tekintettel,-el kívánta határolni a fejlettségnek ama magasabb fokán álló fiatalkorúak körét, akikkel szemben büntető jellegű intézkedés alkalmazása is indokolt lehet s a próbárabocsátás ós javítónevelés inkább nevelő célú intézkedéseit csakis azért kapcsolta ehhez, mert ez intézkedéseket is, mint büntetéstpótló intézkedéseket, alkalmazhatóknak kívánta kijelenteni. A fiatalkorúaknak az értelmi ós erkölcsi fejlettség alapján célzott osztályozása ennélfogva a Bn. szerint nem jelentette a próbárabocsátás és javítónevelés intézkedéseinek büntetőjellegű intézkedésekké minősítését, amint ezt a Bn. 17. §-ának utolsó bekezdése világosan kifejezésre is juttatja. Az érintett osztályozás csupán a biró munkáját könnyíti meg oly direktíva felállításával, amely őt az intézkedés megválasztásában támogatja, anélkül, hogy az értelmi és erkölcsi fejlettség kérdését a beszámítási képesség kérdésével egyenlő jelentőségűvé tenné. Erre való tekintettel a Bn. érintett osztályozása nem áll útjában annak sem, hogy a Bn. 17. §-a alá eső fiatalkorúakra nézve még további nevelőjellegű intézkedések is állapíttassanak meg, amelyekre különösen a pénzbüntetéssel büntetendő s más csekélyebb súlyú vétségek és kihágások eseteiben a gyakorlat által élénken érzett szükség van. -Az érintett keretben a tervezet a fiatalkorúak bírájának eljárására a