Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

150 732. szám. Mindenekelőtt a Bp.-ban általában érvényre emelt legalitás elve alól kivételt kell tenni az opportunitás elve javára abban az irányban, hogy az ügyészség a vád emelésétől elállhasson vagy a vádat elejthesse, ha meg

1 győződése szerint a fiatalkorúnak a cselekmény elkövetésekor a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, vagy ha az elkövetett büntetendő cselekmény elenyészően csekély súlya vétség vagy kihágás, és a terhelt jövőbeni magaviselete és erkölcsi fejlődése érdekében semmiféle intézkedés elrendelését nem tartja kívánatosnak. A vádlónak ebben a terjedelemben befolyást kell engedni arra, hogy a dorgálást, a fogház-, államfogház-, elzárás- és pénzbüntetés alkalmazását kizárhassa, ha az általa képviselt büntetőjogi érdekek szempontjából annak mellőzését tartja célszerűnek, a fiatalkorú érdeke pedig a vád mellőzését kivánja. A vád szerepének az érintett szempontok szerint történt szabályozása mellett az ügyészség szerepe és feladata is lényegesen megváltozik. Az eljárás kezdetétől minden esetben megilleti az ellenőrzés ós irányítás abban a tekintetben, hogy az eljárásban mind a bűncselekmények elbírálásához, mind a fiatalkorú jövő fejlődéséhez fűződő közérdek érvényesülhessen; semmi esetre ;; sem lesz az üldözés, a megtorlás képviselő orgánuma, hanem a bírósággal a fiatalkorú és a társadalom érdekében együttműködő tényező. E különleges feladatra tekintettel, szükséges a fiatalkorúak ügyeiben közreműködő külön kir. ügyész és kivételesen ügyészi megbízott kijelölése is (fiatalkorúak ügyésze 5. §.). A fiatalkorúak bírósága előtt lefolytatott egész eljárás során .a nevelés és megmentés gondolatának kell uralkodnia. Ezért a javaslat különös súlyt helyez az előzetes védő és óvó intézkedésekre (18 §.), a pártfogó közreműködésére s arra, hogy az intézkedések végrehajtása hatályos legyen, vagy a szükséghez képest módosíttassák. (47 — 55. §.) Az eljárás során alig van res judicata ; a dorgálás már a Bn.. 19. §-a értelmében megváltoztatható, illetőleg más alkalmas intézkedéssel helyettesíthető ; a javaslat erősen ruganyossá teszi a próbára bocsátás alkalmazását (51. §.), az elrendelt javítónevelós vagy utólagos javítónevelés mellőzését (54. §.), vagy a Bn. 28. §-ával egyetértően a kiszabott fogházbüntetés mellé a később szerzett tapasztalatok alapján utólagos javítónevelés elrendelését (55. §:): A javaslat áttöri a nyilvánosság elvét; nemcsak azzal, hogy lehetővé teszi az eljárásnak alakszerű tárgyalás nélkül való befejezését (22 — 24. §.), hanem azzal is, hogy a tárgyaláson a nyilvánosság korlátozását elrendeli s annak kizárását a bíró belátására bizza. (27. §.) A szóbeliség és közvetlenség elvei is bizonyos korlátozást szenvednek (14. §.); a védelem hivatása átalakul, aminek intézmónyszerfi biztosítékát a javaslat külön közvédői intézmény létesítésében keresi. Az előadott vezérelvek alapján az eljárás menete a fiatalkorúak bírósága előtt a következően alakul. Ha annak a bonyolult és nehéz lélektani problémának a megoldását, amely a bíróság elé állított minden fiatalkorú személyében összpontosul, lehetőleg meg akarjuk könnyíteni, a XIX. század büntető perjogának csak vázát tarthatjuk meg. A Bp.-ban megállapított változatos sora a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedéseknek, amelyeket e javaslat még további intézkedésekkel egészít ki, csaknem teljesen kizárják azt, hogy a fiatalkorúak ügyeiben a bíró a Bp. szorosan megszabott formái szerint járjon el. Szigorú alakszerű eljárás, mely a bíró kezét az anyagi igazság kiderítése és a vádlott szemé-