Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról
732. szám. 143 korúak bírái működtek. (46. §.) Az osztrák javaslat tehát a fiatalkorúak külön bíróságainak felállítását fokozatosan tervezi, abban az arányban, amelyben a felállításnak szüksége és lehetősége megállapítást nyer. Ellenben ott is, ahol a fiatalkorúak külön bírósága még szervezve nincs, az 1908. évi október hó 21-én kelt J. M. rendeletben megkezdett módon arra törekszik az igazságügyi igazgatás, hogy a fiatalkorúak ügyeiben a gyámbírák járjanak el. Azok az eljárási szabályok, amelyeket a javaslat felállít, nemcsak a fiatalkorúak külön bíróságainak szólnak, hanem a fiatalkorúak bűnügyeiben ítélkező rendes bíróságoknak is. Az előkészítő eljárásban a javaslat szerint (26—27. §.) gondot kell fordítani a fiatalkorú környezetének és előéletének felderítésére. Erre a célra szolgálnak a bizalmi személyek (9. §.) ós ! a gyermekvédő egyesületeknek a bíróság áltál igénybevehető tagjai, de a bírónak kötelessége azoknak az adatoknak a kinyomozása is, amelyek a gyámhatósági intézkedések megtételéhez szükségesek. Nagyfontosságúak a vizsgálati fogságra vonatkozó rendelkezések (48. §.) is. Alapelvül szolgál e tekintetben, hogy a fiatalkorú vizsgálati foglyokat a többi vizsgálati foglyoktól el kell. különíteni és szükség esetében' magánelzárásba kell helyezni. De a bíróság belátásától függ, hogy a fiatalkorút vizsgálati fogság helyett azon intézetek egyikében tartassa őrizetben, amelyeket az igazságügyminiszter erre a célra kijelöl. A fiatalkorúak bűnügyeiben tartott főtárgyalásokról a javaslat akkóp rendelkezik, hogy azokat olykép kell kitűzni ós megtartani, hogy a fiatalkorú felnőtt vádlottakkal ne érintkezzék (29. §.). A tárgyaláson a nyilvánosság ex lege (28. §.) ki van zárva s azon csak a fiatalkorúnak törvényes képviselői, munkaadója, tanítója, lelkésze ós a bizalmi férfiak, valamint a gyermekvédelemmel foglalkozó s a bíróság által erre feljogosított személyek lehetnek jelen. Még az ítélethirdetés is a nyilvánosság kizárásává' történhetik, ha a nyilvánosság a vádlott javulását vagy későbbi megélhetését veszélyeztetné. Törvényszéki ügyekben a fiatalkorú részére, akinek választott védője nincs, mindig védőt kell kirendelni, járásbírósági ügyekben csak akkor, ha a törvényes képviselő érdekelt vagy ha a kirendelés fontos okból szükséges vagy célszerű (30. §.). A törvényes képviselő jogkörét az urakháza javaslata (31—34 §§.) ugyanúgy szabályozza, mint az eredeti kormányjavaslat. Kiemeli a javaslat (35. §.),. hogy a feltételes elítélést megállapító ítélet kihirdetésekor a feltételek meg nem tartásának következményeire a fiatalkorút nyomatékosan figyelmeztetni kell. Ha az ítélet javítónevelóst állapít meg, azt a fiatalkorú szülőivel vagy gyámjával közölni kélL ha ezek az ítélethirdetéskor jelen nem voltak (36. §.). Perorvoslattal a javítónevelést rendelő ítélet ellen a szülő vagy a gyám élhet, ha ezek nem fellebbeznek: a vádló. A vádlót akkor is fellebbezési jog illeti, ha a bűnösséget megállapító ítélet oly esetben, amidőn a törvény által a cselekményre szabott büntetés minimuma 3 hónapnál nem rövidebb, csak javítónevelóst, rendel el (37. §.). Vádlott javára fellebbezés csak akkor használható, ha a bíróság nem élt az enyhítés vagy feltételes elengedés jogával, a vádlott terhére csak akkor, ha a bíróság e joggal élt (38. §.). A fellebbezésnek a javaslat szerint megengedett eseteiben a'fellebbezósi bíróság tárgyalás kitűzése, nélkül dönt, de előzetesen a szükséges adatokat beszerezheti. Látnivaló az 1911. osztrák javaslatnak most ismertetett rendelkezéseiből, hogy a fiatalkorúak eljárásának tervbe vett szabályai lehetőleg simulnak
