Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

140 732. szám. , 14. §. fa A bírósági szervezeti törvény 75. §-ának 1. pontjában a (14, a) alatt foglalt rendelkezés helyébe a következő rendelkezés: a) »01y egyénnek bűntettei és vétségei miatt, akik a cselekmény elkövetésekor életük 18. évét még be nem töltötték.« b) áz utolsó félmondatban a » vétségnek « szó helyébe *a bűncselekménynek* szó lép. 15. §. A Bp. 140. §ának 2. bekezdése 1. pontjában e szavak: »vagy 16. életévét még be nem töltötte«, töröltetnek. A Bp 268. §-a hatályát veszti. 7. Ausztria. Részint a Btk. elavult volta, részint a javítóintézetek fogyatékossága okozta, hogy Ausztriában a gyermekbírósági mozgalom intenzivebb jelleget öltött, mint a Németbirodalomban. A még ma is érvényben álló 1852 évi Btk. életkor tekintetében három kategóriát állít fel: a) a 10 évnél fiatalabb gyermekek büntetőjogilag nem felelősek s ha bűncselekményt követnek el, házi fenyítékben részesülnek; b) a 10—14 éves fiatalkorú bűntett miatt egy naptól hat hónapig terjedő külön őrizeti helyen végrehajtandó elzárással büntetendő; vétség vagy kihágás miatt házi fenyítékben részesülnek, de szükség esetében fenyítés vagy megelőző intézkedés végett a rendőri hatóságnak adhatók át; végül c) a 14—20 éves fiatalkor, ha a tettes értelmileg fejletlen vagy elhanyagolt nevelésű, enyhítő körülmény. Ebben a korban lévő egyéneket halál- és életfogytiglani börtönbüntetés helyett 10—20 évi börtönre kell ítélni. (Alig. St. G. 237., 269—272. §§.) Ezeket a kriminálpolitikailag alig kielégítő rendelkezéseket némileg kiegészítette az 1885. évi május hó 24-én kelt két törvény (R. G. Bl. 89. és 90. sz.). Az egyik, amely a csavargás ós koldulás repressziójáról szól (Vagabundengesetz) lehetővé teszi (8. §.), hogy a bíróság a 10—14 éves fiatalkorút javítóintézetben helyezze el, ha a bűntett miatt kihágási büntetéssel sújtotta. Vétség vagy kihágás miatt a represszió és praeventio (1. fent b) alatt) a rendőri hatóság joga és az utóbbi elrendelheti a fiatalkorúnak javítóintézetben való elhelyezését, ha a fiatalkorú teljesen züllött s nevelésére más eszköz nincs. Ugyané törvény 7. §-a ós a kényszernevelő s javítóintézetekről szóló 1885. évi május hó 24-iki törvény 13 §-a értelmében a bíróság a, fiatalkorút, aki 18-ik életóvót még be nem töltötte, a törvényben felsorolt kihágások esetében, amelyek közt gyakorlatilag a csavargás és koldulás a legfontosabb, a büntetésen felül javítóintézetbe utalhatja. Lényege ezeknek a rendelkezéseknek, hogy, a javítónevelés mindig csak a büntetéssel kapcsolatban, a büntetés kiállása után nyerhet alkalmazást. Perjogi rendelkezéseket, amelyek a fiatalkorúak bűnügyeiben sajátos szabályokat állítanának fel, alig találunk. Az 1873. évi Bp.-nak idevágó egyetlen szabálya a törvényes képviselőnek ad jogot, hogy a gondozása alatt álló fiatalkorú részére ennek akarata elén is védőt választhasson s érdekében a rendes perorvoslatokkal élhessen. Nemcsak a külföldi reformmozgalomnak példája, hanem első sorban az 1907. évi első osztrák gyermevédelmi kongresszus szolgált kiindulópontul a gyermekbírósági intézménye meghonosítására. De már ezt megelőzőleg