Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
92 vagy a kivándorlásról szóló 1909: II. t.-cikkbe ütköző bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre Ítélteket is kizárja a választói jogosultságból a kiszabalt büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított öt évi időre, ha pedig ugyané bűncselekmények bármelyike miatt egy izben már el voltak ítélve, az ujabban kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított tíz évre. E szigorítás oka a választói jog uj rendszerével kapcsolatos. Az 1878 : V. t.-c. rendelkezései a választói jog akkori rendszerét tartották szem előtt. A kiterjesztett választói joggal abban az arányban nő annak a lehetősége, hogy a választók sorába erkölcsileg megbízhatatlan, selejtes elemek kerülnek, amily arányban gyarapodik a választók száma. Ezt a veszélyt teljesen kizárni, természetesen nem lehet, de szükséges legalább mérsékelni annyira, amennyire arra a törvényhozási ut módot nyújt. Azért ez a pont azon büntettek és vétségek elkövetőit, amelyek az erkölcsi és állampolgári megbízhatóság szempontjából különösen súlyos beszámítás alá esnek, az említett időre kizárja a választói jogból, tekintet nélkül arra, hogy e cselekményekre a büntető törvény a politikai jogok felfüggesztését, mint mellékbüntetést, megállapitja-e, és hogy igenlő esetben a bíróság ezt a mellékbüntetést kiszabta-e s milyen mértékben? 10. A 10. pont, amely azokat sorolja fel, akik politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztésére vannak jogerősen ítélve, indokolást nem kíván. A 9. pontot két intézkedéssel egészíti még ki a javaslat. A királyi kegyelem rendszerint a mellékbüntetésekre, s így a politikai jogvesztésre is kiterjed, hacsak az erre vonatkozó királyi elhatározás korlátozást nem tartalmaz. Ellenben nem terjed ki azokra az ipso jure beálló jogkövetkezményekre, amelyeket egyes törvények az elitéltetés tényéhez fűznek. Ehhez képest nem fog kiterjedni a királyi kegyelem a választői jogosultságnak a 9. pontban tervezett felfüggesztésére sem. Azokra az esetekre tekintettel, amelyekben a 9. pontban emiitett bűncselekményekre kiszabott büntetést a királyi kegyelem elengedi, külön kell tehát gondoskodni arról, hogy a választói jogosultság elvesztése, mely a 9. pont értelmében a büntetés kiállásától vagy elévülésétől számíttatik, ilyen esetben mely időponttól kezdődjék? Erről intézkedik a §. utolsóelőtti bekezdése. Végül tekintettel arra, hogy a 9. és 10. pontban említett esetek egymással kapcsolatban is fordulhatnak elő, az utolsó bekezdésben kimondja a javaslat jelen §-a, hogy ilyenkor az Ítéletben megállapított politikai jogvesztés idejét be kell számítani a 9. pontban emiitett öt, illetőleg tiz évi időtartamba. A 15. §-hoz. Azt, hogy a választői jog kellékei megvannak-e, a szavazás alkalmával a helyszínén igen nehéz lenne megállapítani; rendkívül elnyújtaná a választási eljárást, s e mellett igen sok polgárt elzárna a választói jog gyakorlásától, mert elégtelennek talált bizonyítékaik pótlására nem lenne idejük. A választás egyébként sem alkalmas időpont az ilyen kérdések nyugodt és tárgyilagos megvizsgálására. Ezért nálunk és mindenütt előzetesen névjegyzékbe foglalják a választókat, s természetes, hogy ezt az intézményt a javaslat is fenntartja. A névjegyzék intézményének az lévén a célja, hogy a választői jogosultság kérdése a választási eljárás köréből kiküszöböltessék, s már előzetesen nyerjen eldöntést: szükséges, hogy a névjegyzék a választői jogosultságot a szavazás szempontjából annyiban feltétlen hatálylyal állapítsa meg, hogy a névjegyzékben elő nem forduló személy ne gyakorolhasson választói jogot. Ezért a javaslat kimondja, hogy választói jogát csak az gyakorolhatja, aki a névjegyzékbe fel van véve. De még a
