Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
84 az őstermelés körében előmunkási vagy felügyelői minőségben szintén bármily rövid idő óta tartó alkalmazást, végül minden egyéb minőségben, vagyis bármely foglalkozás körében, a köz- vagy magánszolgálat bármely ágában ugyanannál a munkaadónál legalább három év óta fennálló alkalmazást kivan meg a választói jog különös kellékéül. A 4. pont a mezei gazdaságban vagy az ipari üzletben vagy vállalatban segitö családtagként, természetesen csakis valamely választó családtagjaként való foglalkozást minösiti ily kellékül. Végül az 5. pont már azt az egyéni megbízhatóságot is elégségesnek tekinti, ha valaki a katonaságnál vagy a csendőrségnél altiszti fokozatot ért el. A némelyek részéről fölvetett azt a kívánságot, hogy a katonai kötelezettség lerovása egymagában adjon választői jogosultságot, nem tartottam figyelembe vehetőnek. A katonai kötelezettség általánosságának természetéből'következik ugyanis, hogy annak teljesítése a politikai jogok gyakorlására sem egyedüli jogcimül nem fogadható el, sem minősitő kellékül nem ismerhető el akkor, amidőn a választójog egyébként annyira kiterjedt, hogy a megkövetelt kellékek az értelmiségnek és megbízhatóságnak csupán minimális mértékét szabják meg. A felsorolt kellékekből kitetszik, hogy a javaslat aránylag a legenyhébb követelményt az ipari munkásokkal szemben állitja fel, ami természetes következménye az értelmi cenzusra alapitott rendszernek, mert kétségtelen, hogy a közönséges munkások nagy tömegében az ipari munkások foglalkozása követeli meg és föltételezi a legtöbb intelligenciát, s a munkásoknak ez a rétege az, amelynek politikai öntudata a legfejlettebb. Erről különben az indokolás általános részében tüzetesen nyilatkoztam. Megjegyzem, hogy az elömunkások, a segitő családtagok és az altisztek, akár iskola.végzettek, akár pusztán irni-olvasni tudók, a javaslat szerint egyaránt megkapják a választói jogot. Abból, hogy a kisebb értelmi cenzus esetében is megkapják, logikailag következik ugyan, hogy a magasabb értelmi cenzus birtokában kétségtelenül választójogosultak. így ezek választói jogának az 5. §-ban külön felemlítése feleslegesnek tűnhetik fel, mégis célszerűnek mutatkozott a végből, hogy a kép mindkét kategóriánál a maga teljességében kidomborodjék. A 6. §-hoz. A 6. §. azoknak a választójogát állapítja meg, akik irm-olvasni tudnák ugyan, de a teljes elemi iskolai, vagy az ezzel egyenlő értékű képesítésnek nincsenek birtokában. Az értelmi cenzus rendszerének természetes és logikus következménye, hogy az értelmi cenzus alábbszállásával emelkedjenek azok a kiegészítő kellékek, amelyek a választójog megszerzéséhez megkívántatnak. Míg ugyanis az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése esetében a javaslat 5. §-a szerint bármilyen csekély összegű állami egyenes adóval való megrovás választói joghoz juttat, a pusztán irni-olvasni tudó személynek már legalább 20 K állami egyenes adó fizetését, vagy legalább 8 katasztrális hold kiterjedésű szántóföld, kert, rét vagy szőlő tulajdonát kell igazolnia. A javaslat eme követelményeinek megállapításánál vitatható, vájjon az adónak 20 koronában és az ingatlan birtoknak 8 katasztrális holdban való megszabása helyes-e, és nem volna-e indokolt alacsonyabb, vagy még magasabb vagyoni cenzust megkívánni. Ebben a kérdésben a következőkre voltam tekintettel:
