Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

78 4 Az általános indokolás rendjén kötelességemnek tartom megemlékezni arról az akcióról is, amelyet közvetlen hivatali elődöm, Khuen-Héderváry Károly gróf az 19.11. év nyarán abból a célból inditott, hogy megismerje az ország tudományos és gyakorlati szakköreinek a választói jog reformjára vonatkozó véleményét és óhajait. „A statisztikai adatok útmutatásán kivül szükségesnek tartom azt is" — irta e végből kibocsátott felhivásában —• „hogy a pártszempontokon és a napi politika áramlatain lehetőleg felülemelkedő, alaposan átgondolt véleményekből ismerhessem meg a magyar tudományos és társadalmi élet mindazon tényezőinek felfogását, amelyek szava e kérdés szempontjából elsősorban tarthat számot figyelemre. Úgyszintén ismerni óhajtom azoknak a gazdasági szakköröknek véleményét is, amelyek úgyszólván naponkint figyelik az ország gyakorlati kérdéseit, érzik bajait és keresik orvoslásuk módját." Ebből a célból a következő főiskolákat, tudományos és közművelődési egyesületeket, politikai és közgazdasági szinezetü szervezeteket hivta fel hivatali elődöm a választói jog alapvető elvi kérdéseiben való véleményadásra: a budapesti és a kolozsvári tudomány-egyetemek jog- és államtudományi karát, az összes jogakadémiákat, a Magyar Jogászegyletet, az Orsz. Közművelődési Tanácsot, a Társadalomtudományi Társaságot, a Magyar Társadalomtudományi Egyesületet, a Magyar Közgazdasági Társaságot, a Választójogi Ligát, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, a Keresztény Szocialista Egyesületek Orsz. Szövetségét, az Orsz. Katholikus Népszövetséget, az Orsz. Liberális Népszövetséget, az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesületet, a Magyar Gazdaszövetséget, az Orsz. Iparegyesületet, a Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetségét, a Gazdasági Egyesületek Orsz. Szövetségét, az Orsz. Magyar Kereskedelmi Egyesületet, a Magyar Kereskedelmi Csarnokot, a Pesti Lloyd társaságot, a Pénzintézetek Orsz. Egyesületét és a Magyarországi Pénzintézetek Orsz. Szövetségét. Ezeknek a tényezőknek csaknem mindegyike eleget is tett a hozzá intézett felhívásnak, s a választójog főkérdéseiről többé-kevésbbé tüzetes véleményt terjesztett elő. A Magyar Jogászegylet pedig igen beható és tanulságos vitát rendezett erről a kérdésről. Örömmel és a közélet e kiváló tényezőit megillető elismeréssel állapítom meg, hogy e felterjesztésekben sok komoly tanulmány, sok figyelemreméltó javaslat, a tudományos világ és a gyakorlati szakkörök felfogását érdekesen és jellemzően tükröző gondolat jutott kifejezésre. Ezeket a törvényjavaslat kidolgozásánál megfontolás tárgyává tettem, némelyiket közülök fel is használtam, s bár az akciót hivatali elődöm kezdte, talán szabad az abban résztvett tényezőknek szives készségükért a magam részéről is köszönetet mondanom. * * * Mielőtt a törvényjavaslat részletes indokolására áttérnék, még a következőket kívánom megemlíteni: A választókerületeknek és azok székhelyének megállapításáról a jelen törvényjavaslat 21. §-a szerint külön törvény rendelkezik. Ezt a külön törvényt ugyancsak a jelen törvényjavaslat 168. §-a szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynyel egyidejűleg kell majd kihirdetni. E két uj törvény közt fennálló szerves kapcsolat a junctimot természetessé teszi. A választókerületek uj beosztására vonatkozó törvényjavaslatot a lehetőséghez képest mielőbb, de mindenesetre oly időben szándékozom benyújtani, hogy mindkét törvény megalkotása és kellő időben való életbeléptetése biztosítva legyen. A parlamenti reformmal kapcsolatosan megalkotandó lesz továbbá a törvényjavaslat 165. §-ában érintett két uj törvény : egyik a polgárok választói joga ellen elkövetett büntetendő cselekményekről, a másik a képviselőválasztások érvényessége feletti