Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

u 121. §. Az asztalnak, amelynél a szavazatszedő küldöttség helyet foglal, minden oldalról könnyen hozzáférhetönek kell lennie. Az asztalra egy fedett és zárt urnát kell állítani, amely a szavazólapok bedobására alkalmas nyilassal van ellátva. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő küldöttség köteles meggyőződést szerezni arról, hogy az urna üres. Ugyanezen vagy közvetlenül e mellé állított asztalon kell elhelyezni a szavazólapok befogadására szolgáló borítékokat. Avégből, hogy a szavazó észrevétlenül helyezhesse szavazólapját a borítékba, a szavazóhelyiségnek egy közvetlenül belőle nyilő mellékszobával kell bírnia, vagy pedig magában a szavazóhelyiségben kell erre a célra egy vagy több elrekesztett fülkét berendezni. A mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében a szavazólapokat jelöltek szerint elkülönítve, és egyszerre csak kisebb készletben kell az asztalon elhelyezni. Ha a készlet fogytán van: az elnök ujabb készlet elhelyezése iránt intézkedik. Mind a szavazóhelyiségben, mind a mellékszobában, vagy az elrekesztett fülkében, és pedig a szavazóhelyiségben a 98. §. utolsó bekezdésében említett kifüggesztéssel kapcsolatban, szembetűnő helyen, jól olvasható felírást kell kifüggeszteni arról, hogy melyik jelöltnek milyen szinü a szavazólapja. A felíráshoz kell illeszteni minden jelölt szavazólapjának egy-egy példányát is. 122. §. A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép, és szavazásra bocsátása után az elnöktől egy borítékot vesz át. A választó kérelmére az elnök köteles megmagyarázni, hogy az egyes jelölteknek milyen szinü a szavazólapja. Ezután a választó a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe megy, ahol annak a jelöltnek egy szavazólapját, akire szavazni akar, a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja. Innen visszamegy a szavazatszedő küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki azt felbontatlanul és ugy, hogy a szavazatszedő küldöttség minden tagja szemmel tarthassa, azonnal az urnába helyezi. Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy szavazólapját kiválaszthassa, vagy sajátkezüleg helyezhesse a borítékba és ezt az elnöknek átadhassa, kisérő segítségével élhet. A mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében azalatt, mig a szavazó ott van, a szavazón s az előző bekezdésben emiitett kísérőn kívül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet és be nem tekinthet. Azt a választőt, aki a mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapnak kiválasztására és a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengettyüszóval vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki, és a következő választőt bocsátja szavazásra. A szavazástól ilyen módon egyelőre elesett választó ujabb szavazásra csak a törvényes záróra után, illetőleg az elnöki záróra alatt (123. §.) jelentkezhetik.