Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
209 önálló iparosoknak csak 78°/o-a nem tud irni-olvasni. Az ipari segitő családtagok közt tetemesen gyöngébb a magyarság aránya, mint az önálló iparosok közt, a 24 éven felüliek közt csak 524, a 30 éven felüli irni-olvasni tudók közt 67-3°/o Az ipari munkásság elitjét, a művezetőket, előmunkásokat új adatgyűjtésünk külön mutatta ki, számuk 12.944-et tesz, kik közül 10.523 vagyis 81-3°/o harmincz évesnél idősebb Általában az önálló iparosoknál is műveltebbek, közöttük mindössze csak 185 (l4°/o) az analfabéta. Anyanyelvre közel háromnegyed részük magyar s a magyaron kivül még a német ajkúak s kisebb mórtékben a tótok fordulnak elő köztük. A választójogi reform szempontjából egyik legfontosabb társadalmi osztály az ipari munkásság, mely ma már gazdaságilag és társadalmilag egyaránt tekintélyes tényező, mai törvényünk mellett azonban csak kivételesen, főleg ha ingatlanuk van, juthatnak választójoghoz. A 24 éven felüli népességben az ipari munkások száma, nem számitva ide a bányászatban, kereskedelemben s közlekedésnél alkalmazott munkáselemet, 343.508-at, 8l°/o-ot tett, kiknek közel egyharmada 113.628 harmincz évesnél fiatalabb volt, de a 229.880 harmincz éven felüli ipari munkás is oly hatalmas szám, a mely, minthogy a városokban ós egyéb ipari góczpontokon konczentrálódik, a választások alkalmával már nagyon is fontos tényező, kivált ha figyelembe veszszük, hogy a bányászatná], a kereskedelemben s a közlekedésnél alkalmazott munkáselem túlnyomólag szintén ugyanazon szocziális törekvésektől van áthatva. Az összes ipar-forgalmi munkások száma a 24—29 évesek közt 164.514 (20 6°/o-ot), a 30 éven felüliek közt 353.339 (102°/o-ot) tett A tulajdonkópeni ipari munkások a harmincz éven felüli férfinépességnek országos átlagban 6b°/o-át teszik, mely arányszám a Duna-Tisza közén fölemelkedik csaknem kétszeresére, 129°/o-ra, Erdélyben és a Tisza bal partján viszont csaknem felére száll le, 3'6, illetve 37°/o-ra. A Duna bal partja haladja meg az országos átlagot, a Tisza jobb partja körülbelül összeesik vele, mig a többi országrész tetemesen alatta marad. Az ipari munkásság főleg városainkban foglal el nagy tért, Komáromban 20-1, Kassán 20 2, Fiúméban 222, Temesvárott 22-6, Aradon 238, Pécsett 25-4, Miskolczon 28-3, Győrben 28-5, Pozsonyban 28-9, Budapesten 30-l°/o-át teszi a 30 éven felüli férfinépességnek. Az ipari munkások műveltsége jóval magasabb színvonalon áll, mint a mezőgazdasági munkásoké. A 229.880 harmincz évesnél idősebb ipari munkás közül 193.656 (84-2°/o) tud irni-olvasni s csak 36.224 (158°/o) az analfabéta. Az egyes országrészek közt persze e tekintetben is nagy különbség van, műveltségi színvonaluk nyugaton jóval magasabb, mint keleten. A Királybágóntúl 3S'3°/o-uk analfabéta, a Duna-Tisza közén ellenien csak 103°/o, a Duna jobb partján csak ÍŰ-5°/o. Adataink azt az örvendetes tényt mutatják, hogy az ipari munkások nem oly mozgók, mint a hogy általában gondolják s a mint azt a felmondás Ós a helyváltoztatás könnyűsége érthetővé is tenné. Mindössze csak 48-6°/o-uk volt két évnél rövidebb ideig egy munkaadónál, 9 , 5°/o-uk 2 évig, 70°/o-uk 3 évig, 5l°/o-uk 4 évig, 29-8°/o-uk pedig öt vagy több évig volt alkalmazva ugyanannál a munkaadónál. Ez arra látszik mutatni, hogy a munkaadók ós alkalmazottjaik között, ha fordulnak is elő időnként ellentétek, de az összetartozás, egymásra utaltság érzete is megvan s iparunk az állandó, helyét nem változtató munkásságnak nem csekély számára támaszkodhatik. Az ipari munkások közt a magyar elem valamivel még erősebb, mint az önálló iparosok között. Az összes 24 éven felüli ipari munkásoknak Képvh. iromány. 1910—1915^ XiXIH. kötet 27
