Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

207 A mezőgazdasági munkások műveltségi állapota, a mint ezt az alábbi számok mutatják, alig lavult: 1904-ben lí)10-ben a 24 éven felüliek között a 24 éven felüliek között a 30 éven felüliek közöít ír-olvas analfabéta ír-olyas analfabéta ír-olvas analfabéta szám . pzerint °/o szám szerint °/o szám szerint > szám szerint > szám szerint °/o szám sz"rint 7° 13 1 12 3 4 5 (i 7 8 9 10 1! 12 7° 13 Mezőgazdasági munkások : házzal v. földdel ház és föld nélkül együtt 275.891 280.225 55-8 55-7 218.553 223.119 44-S 44-3 253.625 190.450 56-3 59-2 196.710 130.987 43-7 40-8 221.399 109.849 54-9 52-3 181.935 100.092 45-1 47-7 Mezőgazdasági munkások : házzal v. földdel ház és föld nélkül együtt 55(5.116 55-7 441.672 44-3 444.075 57-5 327.697 42-5 331.248 54-0 282.027 46-0 Az analfabéták számaránya 443-ról csak 42-5°/o-ra szállt le, ez is túlnyomólag a vagyontalan elem javára esik, a házzal és földdel birok aránya alig javult néhány tized százalékkal. A harmincz éven felüliek közt még gyengébb lábon áll a műveltség, azoknak 460°/o-a analfabéta, de viszont azok közt a házzal vagy földdel birok vannak előnyben. /A mezőgazdasági munkások közt a magyar elem már távolról sem foglal el akkora helyet, mint a gazdasági cselédek sorában, a 24: éven felüli mezőgazdasági munkásoknak csak 53-8°/o a magyar anyanyelvű, sőt az analfabétáknak csak 39'4°/o-a, a 30 éven felüli irni-olvasni tudó mezőgazdasági munkások között azonban a magyar ajkua.k számaránya 64-6°/o-ra emelkedik. A házzal vagy földdel biró munkások sorában néhány százalékkal kisebb a magyarság aránya, mint a ház és föld nélküliek közt. Az őstermeléshez tartozó többi népesség úgy gazdasági szempontból, mint a választójog reformjának szempontjából jóval kevesebb fontossággal bir. Elég itt az abszolút számokat idézni, megemlítvén, hogy a zárjel közötti számok a 30 éven felülieket mutatják. Erdészeti altiszt van 1.898(1.600), egyéb erdészeti alkalmazott 12.933 (10.836) s végül erdészeti napszámos 19.989 (14.387). Az erdészeti altisztek és egyéb állandó alkalmazottak azért érdemelnek különösebb figyelmet, mert nemzetiségi vidékeken a legjobb elemek közé tartoznak, a mit szolgálatuk állandósága is mutat. Több mint 60°/o-uk ugyanis 5 évnél régebben van alkalmazva. Az erdészeti napszámosok viszont áz analfabéták túlságos nagy számával tűnnek ki, a 30 évesek közt több mint kétharmadrészük Írástudatlan. A bányászai- és kohászatban 1910-ben 46.330 huszonnégy éven felüli magyar állampolgár férfi foglalkozott, kik közül 33.242 a harmincz évet betöltötte. Ez utóbbiak közül 262 önálló bányabirtokos volt (többnyire erdélyi kis bányabirtokos), hl segitő családtag, 937 tisztviselő, 1.538 altiszt ós előmunkás s 30.474 egyszerű bányamunkás. A bányamunkásság is többnyire állandó, megbizható értékes elem, mely nemzetiségi vidékeken különös súlylyal bir, noha a 30 éven felülieknek is csak épen fele magyar anyanyelvű. Állandóságukat mutatja, hogy 630°/o-uk öt vagy több évig volt ugyanazon munkaadónál. Az irni-olvasni tudás a bányamunkások közt bár jobban el van terjedve mint a mezőgazdasági cselédek és munkások közt, kielégitőnek nem mond, ható. 30.474 bányamunkás közül 9.950 vagyis 32-7°/o az analfabéta. Ezt az elég kedvezőtlen arányt főleg az a körülmény okozza, hogy a Királyhágón-