Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
199 együttesen alkotják gazdasági és társadalmi exisztencziáját s azok alapján hol egyik, hol másik foglalkozási ághoz sorozható. Már a bevallásnál történhetik bizonyos ingadozás, ópúgy a feldolgozásnál is. Az eg3 T ségesen megállapitott elvek nem ellensúlyozhatják teljesen az egyéni felfogás különfélesógét. Ezért az összehasonlítást két ország vagy ugyanazon országnak két különböző foglalkozási statisztikája közt mindig bizonyos fentartással és óvatossággal tehetjük meg. Az 1904. és 1910. évi adatgyűjtés főbb eredményeit a következő kis táblázat állitja párhuzamba: Foglalkozási ág A 24 éven felüli férfiak közül Foglalkozási ág irni-olvasni tud analfabéta ir-olvas és analfabéta együtt Foglalkozási ág 1904-ben 1910-ben 1904-ben 1910-ben 1904-ben 1910-ben Foglalkozási ág szám szerint »/o szám szerint °/o szám szerint °/o szám szerint °/o szám szerint 7» szám szerint % l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ii 12 13 Őstermelés . . . Bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés .... Közszolgálati ágak és szabad foglalkozások .... Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak és foglalkozás nélÓsszesen . . 1,626.690 721.580 146.105 127.362 62-0 27-5 5-6 4-9 1,729.082 928.890 169.339 191.716 57-3 30-8 5-6 6-3 1,086.863 93.128 3.346 90.283 85-3 7-3 0-3 7-1 963.221 125.003 8.065 136.032 78-2 10-1 0-7 ll-o 2,713.553 814.708 149.451 217.645 69-7 20-9 3-8 5-6 2,692.303 1,053.893 177.404 327.748 63-3 24-8 4-2 7-7 Őstermelés . . . Bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés .... Közszolgálati ágak és szabad foglalkozások .... Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak és foglalkozás nélÓsszesen . . 2,621.737 1000 3,019 027 1000 1,273.620 ÍOO'O 1,232.321 100-0 3,895.357 10Ö-0 4,251.348 100-0 A rövid hat-hét óv alatt mélyreható változások történtek népességűnk foglalkozási tagozatában. Mindjárt szembeszökik az őstermelésben működők számának nemcsak viszonylagos, hanem abszolút hanyatlása. Főleg az ipar nagymérvű föllendülésével függ ez össze, mely sok munkáskezet vont el a mezőgazdaságtól, de van ebben egy kis része a két fölvétel különböző időpontjának is. Az 1904. évi adatgyűjtés márcziusban hajtatott végre, a mikor a meginduló mezei munkák már visszacsalták a falukba a mezőgazdasági munkásoknak azt a nem épen csekély részét, melyet télen az otthoni munkanélküliség a városokba . szokott kergetni némi kereset után. A január első napjaiban végrehajtott 1910. évi felvétel mindezeket természetesen még a városokban találta s részben ez a körülmény duzzasztotta oly feltűnően nagyra az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak s a foglalkozásnélküliek számát, kik között a közönséges napszámosok 180.570, a foglalkozásnólküliek 106.749 lélekkel szerepelnek, holott 1904-ben a közönséges napszámosok összes száma csak 102.644, a foglalkozásnélküliekó pedig alig 80 ezer lelket tett. Az ipar-forgalmi népességhez tartozók szaporodása 239 ezer főre rúgott s közel 30 százalékot tett s összes számuk jóval meghaladja az egy milliót. Ma mára. 24 éven felüli férfinépességnek egynegyedrósze az iparban, kereskedelemben, közlekedésben értékesiti munkaerejét. A közszolgálat- és szabadfoglalkozásbéliek szaporodása is igen nagy volt, megközelitette a 20°/o ot, a mit egészséges fejlődésnek már aligha mondhatunk. Talán feltűnő, hogy ebben a foglalkozási ágban statisztikánk 8 ezer analfabétát mutat ki, ennek az a magya-
