Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

181 meg, s hogy a szavazókörök megalakításának a törvény kihirdetésétől számított 3 hónapon belül meg kell történnie. A szavazókörök megalakításának mikéntjére a 22. §. azt az irányelvet állítja fel, hogy minden r. t. város és lehetőleg minden olyan nagyközség és körjegyzőség külön szavazókört alkosson, amelyben a választők száma az 1000-et meghaladja. A most idézett rendelkezéseknek csak akkor lehet kellőképen eleget tenni, ha már ismeretes lesz azoknak a száma, akiknek az uj törvény választői jogot ad. Ezt a számot csak az uj törvény alapján elkészített választói névjegyzék fogja pontosan megadni. Mivel a választói névjegyzékek elkészítésének egyik feltétele a szavazókörök előzetes megállapítása, ezeknek megalakításánál — az uj névjegyzékek hiányában — kénytelenek leszünk a rendelkezésre álló statisztikai adatokat alapul venni. Ezek a statisztikai adatok, amelyek a törvényjavaslat előkészítésénél is alapul szolgáltak, megbízhatók ugyan, de az 1911. január havában tartott adatgyűjtés eredményei lévén, természetesen nem fognak' egészen pontosan egyezhetni azzal a helyzettel, amelyet a törvény hatálybalépése idejében fog találni. S különben is elkerülhetetlen, hogy a választóknak előre kiszámított valószínű száma és a névjegyzékbe tényleg felveendő választók száma között ne legyen bizonyos eltérés. A szavazókörök első megállapítása tehát csak megközelítő adatok alapján történhetik. A szavazókörök helyes beosztásához nagy érdekek fűződnek. Felette kívánatos tehát, hogy az első beosztás általános revízió alá kerüljön akkor, amikor az uj törvény alapján megállapított névjegyzékek adatai rendelkezésre állanak, s amikorra gyakorlati tapasztalatok is gyűjthetők lesznek. Mivel pedig az általános revíziót a törvényhatóságok tetszésétől nem lehet függővé tenni, a törvénynek kell a törvényhatóságokat (r. t. városokat) arra kötelezni, hogy a szavazóköröknek első izben történt beosztását bizonyos idő elteltével átvizsgálják és a szükséghez képest módosítsák. A 163. §-hoz. Nem kell bővebben indokolni annak a szükségességét, hogy a, körjegyzőségek a szavazókörökkel összhangban legyenek. Szükséges ez nemcsak közigazgatási szempontból, hanem a névjegyzékek elkészítésének és kiigazításának, nemkülönben a A^álasztási eljárásnak egyszerűsítése és gyorsítása végett is. Okvetlenül a körjegyzőségek székhelye lesz egyike ama helyeknek, ahol az összeírás végbemegy; az ideiglenes névjegyzékek közszemlére tétele és lemásolása, a felszólalások és észrevételek benyújtása a kisközségekre nézve a körjegyzőség székhelyén történik, sőt, hacsak a körjegyzőség nem valamely nagyközséggel együtt alkot egy szavazókört, a körjegyzőség székhelye rendszerint szavazóköri székhely is lesz. A jegyző pedig állásánál fogva tagja lesz a körjegyzőség területén levő szavazókör vagy szavazókörök összeíró küldöttségének, s valószínűleg többnyire tagja lesz a szavazatszedö küldöttségnek is. Ha a körjegyzőségek különböző szavazókörök között lennének széttagolva, ez nagyon megzavarná s bonyolítaná azt a rendszert, amelyen a törvényjavaslat nyugszik. Mivel azonban a szavazókörök (választókerületek) megalakításánál esetleg a jelenlegi körjegyzőségek némelyikének széttagolása válik szükségessé, gondoskodni kell arról, hogy a szavazóköröknek a körjegyzőségekkel való összhangja az utóbbiak széttagolása esetében is megvalósítható legyen. Az 1886: XXII. t.-c. 160. §-a szerint abban az esetben, ha az egy körjegyzőséget alkotó kisközségek valamelyikének az illető körjegyzőségből való kilépése s egy másik körjegyzőséghez való csatolása válik szükségessé, a kezdeményezés joga