Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

177 Ezekre az időközi választásokra az uj törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, mert a választókerületek régi beosztása alapján választott képviselőház időközi kiegészítése más választókerületi beosztás alapján nem történhetik. Ami a választói névjegyzékeket illeti, ezeknek gyakorlati szerepe a képviselőválasztásokkal szorosan kapcsolatos. Azoknál a képviselőválasztásoknál tehát, amelyek a jelenlegi szabályok szerint történnek, csak a mostani törvények alapján készült névjegyzékeket lehet használni. Kérdés csak az lehet, hogy a régi névjegyzékek az uj törvény kihirdetése után még kiigazittassanak-e. . Ezt a kérdést az dönti el, hogy a régi névjegyzékek kiigazitási munkálatai az uj törvény kihirdetésekor milyen stádiumban lesznek. Ha a kiigazitási munkálatok a törvény kihirdetése napján már annyira előrehaladtak, hogy a központi választmánynak érdemleges tennivalót többé nem adnak, nincs semmi elfogadható ok arra, hogy e munkálatok be ne fejeztessenek. Az 1899 : XV. t.-c. 152. §-a értelmében a központi választmány a panaszokat legkésőbb szeptember l-ig köteles a kir. Curiához felterjeszteni. Ezen az időponton túl a központi választmánynak a névjegyzékekkel nincs más dolga, mint az, hogy azokat a Curia határozatai alapján összeállítja, s az 1899 : XV. t.-cikk 150. §-ában meghatározott helyekre szétküldi. Ha tehát az uj törvény augusztus hő 3l-e után hirdettetnék ki, a már folyamatban lévő kiigazitási eljárás befejezhető anélkül, hogy ez az uj törvény végrehajtását a legcsekélyebb mértékben is megzavarná, s anélkül, hogy ezért a jelenlegi központi választmányok megbizását továbbra is fenn kellene tartani. Azt a mechanikus munkát, amely a névjegyzékek kiigazításával kapcsolatban szeptember 1-je után még a központi választmányra vár, nyugodtan rá lehet bizni az uj központi választmányokra, amelyeknek az uj névjegyzékkel addig, amig az összeírás nincs befejezve, amúgy sem lesz még tennivalójuk. Ebben az esetben a kiigazított névjegyzékek érvényesek lesznek a kiigazítás évét követő naptári évre, s ezenfelül mindaddig, mig az uj törvény alapján az első általános választások megtörténnek. Ha azonban az uj törvény kihirdetése szeptember hő 1-je előtt, vagyis olyan időpontban történnék, midőn a névjegyzékek kiigazítása a központi választmányokra még érdemleges munkával jár: az eddigi névjegyzékek kiigazítását mellőzni kellene, s az esetleg folyamatban levő eljárást meg kellene szüntetni. Ha ugyanis ezek a névjegyzékek az emiitett esetben is kiigazittatnának, akkor az uj központi választmányok mellett mindenütt meg kellene tartam a jelenlegieket is; akkor párhuzamosan történnék a régi névjegyzékek kiigazítása és az uj névjegyzékek elkészítése, ami könnyen zavarokra- adhatna alkalmat. Ezért ebben az esetben a 155. §. második bekezdése szerint az uj törvény kihirdetésekor érvényes névjegyzékek érvényességének tartama — kiigazítás nélkül — meghosszabbíttatnék addig az időpontig, amikor az uj törvény teljesen hatálybalépett. A 156. §-hoz. Hogy a központi választmányok megválasztása kellő időben jogerőssé váljék, s az összeíró küldöttségek választása is idejekorán megtörténhessék, a belügyministernek nyomban a törvény kihirdetése után utasítania kell az összes törvényhatóságokat és azokat a r. t. városokat, amelyeknek a 21. §-ban emiitett törvény alapján külön képviselőküldési joguk lesz, hogy az uj központi választmányokat e törvény értelmében megválaszszák. Képvh. iromány. 1910—1915. XX1H. kötet. -J3-