Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

Í75 tanácsi határozat alapján kifejlődött gyakorlat értelmében az állampénztár terhére átvehető nem volt, s amelynek fedezésére másfelöl a törvényhatóságokat sem lehetett kötelezni, szükségessé vált, hogy a szóbanlevő kiadások fedezéséről ujabb intézkedés történjék. Az 1903. évi február hő 18-ikán tartott ministertanács taxatíve felsorolta azokat a kiadásokat, amelyek a névjegyzékekkel és a választásokkal kapcsolatban az állampénztár terhére felszámíthatok. Ez a ministertanácsi határozat lényegileg nem tért el az 1874. évi december hó 20-ikán tartott ministertanácsban hozott határozattól, amennyiben a dologi kiadásokon kivül csak az összeiró küldöttségek fuvarköltségeinek felszámitását engedte meg. Azonban az előbb előadottak szerint a többi küldöttségek tagjainak kártalanításáról is gondoskodni kell. A dologi kiadások is megszaporodnak, mert a szavazás decentralizációja következtében több szavazóhelyiségre és nyomtatványra lesz szükség, ott pedig, ahol a szavazás titkos, borítékokról és szavazólapokról is gondoskodni kell. Mind e kiadások fedezésére nem lehet mást kötelezni, mint az államkincstárt, s mivel a választói névjegyzékekkel és a választásokkal kapcsolatban egyéb kiadások is felmerülhetnek : a javaslat 152. §-ának második bekezdése általánosságban kimondja, hogy a választók összeirásával, a névjegyzékek elkészitésével és kiigazitásával járó, valamint a választási eljárás során felmerülő összes személyi és dologi kiadások az államkincstárt terhelik. A 153. §-hoz. Az 1874 : XXXIII. t.-c. 38. §-ának és az 1899 : XV. t.-c. 161. §-ának rendelkezéseivel szemben a javaslat 153. §-a általában arra utasitja a belügyministert, hogy a választói névjegyzékekkel, s a választási eljárással kapcsolatban szükséges összes nyomtatványokról gondoskodjék, s ezeket kellő időben küldje meg a központi választmányoknak. Ki vannak véve e nyomtatványok közül a szavazólapok, amelyekről a 119. §. értelmében maga a központi választmány gondoskodik. A 154. §-hoz. E §. a törvény hatálybaléptének időpontját állapítja meg. A törvényjavaslatban foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépése szempontjából két csoportba lehet osztani. Az egyik csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyeknek életbeléptetése nélkül a választói névjegyzékek elkészítése meg nem történhetik; a másik csoportba pedig azok a rendelkezések, amelyeknek végrehajtása csak a választási eljárás alapjául szolgáló névjegyzékek végleges megállapítása és szétküldése után kerülhet sorra. Hogy az uj törvény mielőbb teljesen életbeléphessen, a végrehajtást haladéktalanul meg kell kezdeni. Ezért a javaslat ugy tervezi, hogy az első csoportba tartozó (a szavazókörök megalakítására, a központi választmányokra s általában a névjegyzékekre vonatkozó) rendelkezések már a törvény kihirdetése napján lépjenek hatályba. Ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtása körülbelül egy évet fog igénybe venni, amelyből három hónap a szavazókörök megalakítására (23. §.), kilenc hónap pedig, amelyet a 38. §. értelmében a belügyminister fog a szükséges tennivalókra beosztani, a névjegyzékek elkészítésére fog esni.