Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

165 A 136. §-hoz. Ha egy vagy több jelölt a szavazás lezárása előtt visszalép, ennek következtében kétféle helyzet állhat elő. Az egyik esetben — nem számolva itt azzal, hogy valamennyi jelölt is visszaléphet — a visszalépés után csak egy jelölt marad, ami természetesen együtt jár a szavazás megszüntetésével. (124. §.) Erre az esetre a javaslat 136. §-ának első bekezdése — az 1874 : XXXIII. t.-c. 81. §-ával egyezően — azt a természetes szabályt állapítja meg, hogy a megmaradt egyetlen jelöltet megválasztott országgyűlési képviselőül kell kijelenteni. A másik esetben a visszalépés után egynél több jelölt marad. Ilyenkor a 124. §. értelmében a további szavazást csak a visszalépett jelöltre nézve kell abbahagyni. A választás eredménye ilyenkor vagy az, hogy a megmaradt jelöltek valamelyike általános többséget nyer, s ezzel a 134. §. szabályánál fogva országgyűlési képviselővé lesz; vagy pedig az, hogy a szavazatok általános többségét egyikük sem nyeri el, amikor viszont természetszerűen a 135. §. rendelkezéseinek alkalmazására kerül a sor, s a megmaradt jelöltek közül az aránylag legtöbb szavazatot kapott két jelölt, vagy az aránylag legtöbb szavazatot nyert összes jelöltek, vagy az egyenlő számú szavazatot nyert két vagy több jelölt között pótválasztást kell tartani. Valószínű, hogy a jelöltet visszalépésre a győzelemre való kilátás hiánya, küzdelme céltalan voltának belátása készteti. Ezért kevés gyakorlati jelentősége van annak az aggodalomnak, hogy esetleg a visszalépett jelölt lehet az, aki a többség bizalmát birja. Mivel azonban nem lehetetlen, hogy a szavazásközben előforduló visszaélések és erőszakosságok annyira sértik a jelölt erkölcsi érzését, hogy visszalépésre határozza el magát, habár a választók bizalma benne összpontosul: az említett aggodalom elől nem lehet egészen elzárkózni. Hogy a többségi elvnek legalább durva megsértése ilyen esetekben is ki legyen küszöbölve, s lehetetlenné legyen téve, hogy a kerületet a megmaradt jelölt, vagy amennyiben több jelölt maradt, ezek valamelyike képviselje akkor is, ha nyilvánvaló, hogy a visszalépett jelölt az, aki a kerület bizalmát birja: a 136. §. utolsó bekezdése korrektivumkent azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha a visszalépett jelöltre a választókerület összes választóinak felénél nagyobb számú szavazat esett, a választást meghiúsultnak kell tekinteni és új választásnak van helye. Ennél tovább menni, igy nevezetesen azt mondani ki, hogy a választást akkor is meghiúsultnak kell tekinteni, ha a visszalépett jelölt a leadott szavazatok általános vagy aránylagos többségét kapta meg, már azért sem lehet, mert ez olyan esetben. midőn csak két jelölt küzd egymással, a győzelemre nem számító jelöltnek módot nyújtana arra, hogy felhasználva azt a pillanatot, amelyben véletlenül többségben vari, visszalépése által a választást könnyű szerrel meghiusitsa. A 137. §-hoz. A 124. §. intézkedik arról, hogy a választási elnök a visszalépett jelöltre hagyassa abba a szavazást, ha pedig a visszalépés következtében csak egy jelölt vagy egy jelölt sem maradt, teljesen szüntesse meg azt. Sem ez a §., sem a javaslat más §-a nem tartalmaz azonban hasonló intézkedést arra az esetre, ha a választási eljárás alatt a jelöltek valamelyike meghalt. Ennek egyik oka az, hogy a haláleset bekövetkeztéről való meggyőződés módját akkor, ha az nem a választás helyén történt, igen nehéz úgy megállapítani, hogy a megtévesztés ki legyen zárva. Néha pedig, pl. ha külföldön következik be a halál, szinte lehetetlennek kell mondani azt, hogy a választási elnök idejében és a kétséget