Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

159 visszaélések, s hamis utasítások kobolásával vagy más csalárd módon könnyen ejthetik tévedésbe a küldöttségi elnököt. Ezt tartja szem előtt a 124. §. utolsó bekezdése, midőn ugy rendelkezik, hogy á szavazatszedö küldöttségi elnök a szavazást csak a választási elnök közvetlen szóbeli, vagy sajátkezüleg aláirt írásbeli, vagy más módon közölt olyan utasítására hagyathatja abba vagy szüntetheti meg, amelynek valódiságáról kétségtelenül meggyőződött. , A 125. §-höz. E §'. a szavazás esetleges felfüggesztéséről és. félbeszakításáról rendelkezik. Az 1874 : XXXIII. t.-c. 79. és 80. §-ai feljogosítják a választási, illetőleg a szavazatszedő küldöttségi elnököt, hogy ha. akadályok merülnek fel, a megkezdett szavazást Tegfeljebb 2 órára felfüggeszthesse. Ha az akadályok az emiitett határidő alatt nem háríthatók el, az elnök a választást félbeszakítja. A két órai határidő megállapításánál a törvényhozást az a szándék vezette, hogy az elnök a felfüggesztés jogát ne használhassa fel arra, hogy a választókat kifárassza, s ezzel időelőtt távozásra kényszerítse. Nem tekintve, hogy a felfüggesztés leghosszabb idejének megállapítása csak ötletszerű lehet, a törvényhozás helyes szándékát a jelenlegi rendelkezés mellett könnyen ki lehet játszani. Ha az elnök a választókat ki akarja fárasztani, ezt megteheti ugy, hogy a szavazást üjra meg újra 2—2 órára felfüggeszti. így célját éri anélkül, hogy felelősségre lenne vonható. Ezért a javaslat — párhuzamban a 103. §. megfelelő rendelkezésével — ugy intézkedik, hogy a szavazatszedő küldöttség elnöke akadály esetében a szavazás folytatását belátása szerint és saját felelősségére felfüggeszti, azonban a szavazást folytatni kell, mihelyt az akadály elhárult. A §. végén foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha az akadály legkésőbb a törvényes záróráig elhárítható nem volt, a szavazást' az illető szavazókörben félbe kell szakítani. Hogy a folytatólagos szavazást el kell-e rendelni, ez a többi szavazókörben megtartott szavazás eredményétől függ. Erről a 138. §. indokolásában lesz szó. •" '•. A 126. §-hoz. A 126. §. első bekezdése arról intézkedik, hogy akkor, ha a szavazás befejezést nyert vagy félbeszakadt, a szavazatok jelöltek szerint összeszáinittassanak. A szavazás egy-egy szavazókörben kétféle módon nyerhet befejezést: vagy ugy, hogy az elnök a szavazást akkor, midőn a törvényes vagy az elnöki záróra leteltével elkülönített választók, illetőleg a 107. §. harmadik bekezdésébén emiitett személyek is leszavaztak, a 123. §. értelmében szabályszerűen lezárja; vagy pedig ugy, hogy az elnök azért, mert visszalépés következtében csak egy jelölt vagy egy jelölt sem maradj a szavazást a 124. §. második bekezdése értelmében teljesen megszünteti. " , A szavazást félbeszakítani pedig a 125. §, értelmében akkor kell, ha,a lezárása előtt támadt akadályt a törvényes záróráig nem lehet elhárítani. Ami a szavazatok összeszámításának helyét illeti, a nagyobb államokban — Anglia kivételével -r- az az általános szabály, hogy a szavazatokat községenkint, illetőleg szavazókörönkint a szavazás színhelyén kell összeszámítani, s a központban csak a végeredmény megállapítása történik. E javaslat 126. §-a is ezt az eljárást tervezi, amely a szavazatok összeszámításában a pontosságot jobban biztosítja, mint a központi rendszer, a választási eljárást pedig tetemesen gyorsítja.