Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
148 érdekeinek képviseletében járnak el, róluk tehát egyedül a jelöltnek vagy a pártnak kell gondoskodnia. Más az eset akkor, ha a jelölt vagy a párt nevében az ajánlók bejelentették bizalmi férfiaikat, de ezek valamelyike nem jelent meg, vagy működését abbahagyja. Ilyenkor a bizalmi férfiak alkalmazására jogosultak kifejezték azt, hogy jogukkal élni kivannak, s meg is tették, ami evégből szükséges; méltányos tehát, hogy amennyiben az, akibe bizalmukat helyezték, nem jelenik meg, vagy működését abbahagyja, az elnök helyette az illető párt választói közül mást alkalmazzon. Ez az intézkedés azonban csak ideiglenes hatályú, s a helyettes bizalmi férfiú működése megszűnik, ha a jelölt vagy a párt új bizalmi férfiút jelöl ki, vagy az eredetileg bejelentett bizalmi férfiú működésbe lép. A 102. §-hoz. Ez a §. lényegében ismétlése az 1899: XV. t.-c. 153. §-ában a választók személyazonosságának ellenőrzéséről foglalt rendelkezéseknek. Új csupán az a rendel-' kezes, hogy abban az esetben, ha a személyazonosság ellenőrzésére rendelt községi (városi) küldöttek valamelyike meg nem jelenik, vagy működését abbahagyja, helyette a küldöttség elnöke az illető községben vagy városban (városrészben) lakó választók közül mást nevez ki. Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert az emiitett kiküldöttek azok, akik a személyazonosságnak ellenőrzésére hivatalból, közérdekben vannak alkalmazva, mig a 102. §. második bekezdésében emiitett azonossági tanuk a jelölt (párt) képviseletében s természetesen elsősorban az ő érdekében végzik ezt a feladatot; amazoknak pótlásáról és helyettesitéséről tehát okvetlenül gondoskodni kell. A 103. §-hoz. A 103. §. a szavazás megkezdésének esetleges akadályairól szól. Az 1899: XV. t.-c. 155. §-a azt rendeli, hogy abban az esetben, ha oly akadályok merültek fel, amelyek miatt a választási eljárás megnyitható nem volt, a választási elnök a megnyitást egy órára elhalasztja, és ha ezen idő eltelte után sem volna megnyitható, a választás meghiúsultnak tekintetik. Az elhalasztás jogát a javaslat — tekintettel a decentralizált szavazási rendszerre — a szavazatszedö küldöttségi elnökökre ruházza. Megtörténhetik, hogy az akadályok bizonyos idő (pl. í% vagy 2 óra) múlva elháríthatok, s a szavazást ekkor akadálytalanul meg lehet kezdeni. Ennek azonban a jelenlegi rendelkezés útját állja. Avégből tehát, hogy ilyen esetekben mód legyen a szavazás megkezdésére: a javaslat úgy intézkedik, hogy a küldöttségi elnök a szavazás megkezdését az akadály elhárításáig belátása szerint és saját felelősségére elhalaszthatja ugyan, de a szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban meg kell kezdeni. Természetesen abban az esetben, ha a szavazást a törvényes záróráig (123. §.) sem lehet megkezdeni, a kísérlet többé nem ismételhető, s a szavazást meghiúsultnak kell tekinteni. A 104, §-hoz. E §. mindenekelőtt a szavazóhelyiségben való tartózkodással kapcsolatos kérdéseket szabályozza, amelyek ma az 1874: XXXIII. t.-c. 74. §. és az 1899: XV. t.-c. 154. §-ában vannak szabályozva. A jelenlegi rendelkezések kiegészítése különösen két irányban szükséges.
