Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

ló az elnöki tennivalókat végzik. Ösztályelnökökül lehetőleg olyan tagokat kell kijelölni, akik egyszersmind törvényhatósági tisztviselők. A központi választmány tagjait az osztályokba évenkint a választmány elnöke sorozza be, még pedig úgy, hogy egy-egy osztály az elnökön kivül legalább négy tagból álljon, s hogy lehetőleg minden osztálynak legyen legalább egy tagja mindazokból a választókerületekből, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja. Ugyancsak a választmány elnöke rendeli ki a szükséges számú jegyzőket a törvényhatóságjegyzői közül. U. §. A központi választmány ülései nyilvánosak. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül legalább négy tagnak, osztályülésben legalább két tagnak jelenléte szükséges. Aki egy féléven át egy ülésen sem jelent meg, és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti választmányi tagságát és a legközelebbi tagválasztásnál újra nem választható. A központi választmány viszonylagos szótöbbséggel dönt. Az elnök rendszerint nem szavazhat; ha azonban a szavazatok egyenlően oszlanak meg, szavazni köteles. A központi választmány minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolása mellett, jegyzökönyvet kell vezetni, amelyet az elnök és két jelenvolt tag hitelesit. A jegyzőkönyvet a törvényhatóság, illetőleg a r. t. város levéltárában kell elhelyezni, s róla három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyministerhez felterjeszteni. 35. §. A központi választmány a belügyministerrel, a többi közigazgatási és a birői halóságokkal, hivatalokkal és a magánosokkal közvetlenül érintkezik. 36. §. A központi választmánynak a választói jogosultságot érintő határozatai ellen a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye (65., 66. és 72. §.). Egyéb határozatai a határozat hozatalát követő tizenöt nap alatt a törvényesség szempontjából a belügyministerhez fellebbezhetek. A belügyminister a törvénybe ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti, és amennyiben intézkedés tétele szükséges, uj határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében a törvényt helytelenül alkalmazta, és az idő rövidsége az uj határozat hozatalát kizárja: a belügyminister ebben a kérdésben érdemileg rendelkezik.