Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
139 s a választási izgalmakat fokozza. A könnyelmű jelölést, az u. n. önjelölést, s általában olyanoknak a jelölését, akik megett nem sorakozik szervezett politikai párt vagy a választóknak tekintélyes csoportja, épenséggel nem kivánatos előmozdítani. Ezt tartja szem előtt a javaslatnak az a rendelkezése, amelynek értelmében képviselőjelöltet a választókerületnek legalább száz olyan választója ajánlhat, aki a végleges névjegyzékbe fel van véve. Az ajánlás határidejének megszabására hasonló szempoptok irányadók. Szervezett vagy tekintélyes párt bizonyára már jóval a választás előtt tud száz választót előteremteni arra a célra, hogy a jelöltet ajánlják. Nem szabad a komoly jelölteket és a választóközönséget olyan meglepetéseknek kitenni, amelyek esetleg a jelentéktelen kisebbséget juttatják képviselethez. Ma, mikor a jelölés ugyszólva az utolsó pillanatig meg van engedve, megtörténhetik, hogy az á jelölt, aki a választókerület jelentékeny többségének bizalmát birja, megbukik csupán azért, mert egyhangú választásra számitva, pártjának megjelenéséről nem gondoskodott. Ha pedig pártja összes választóinak meg kell jelenniök még akkor is, amikor egyhangú választásra van kilátás, ez sok felesleges fáradsággal és költséggel jár. ; Ott, ahol a szavazás titkos lesz, gyakorlati okokból is okvetlenül szükséges, hogy az ajánlás végső határideje néhány nappal megelőzze a választás napját, mert különben — tekintve különösen, hogy még uj ajánlat lehetőségével is számolni kell — nem lenne idő a jelöltek nevére szóló szavazólapok előállítására. Mindezek alapján ugy intézkedik a javaslat, hogy az ajánlás a választást megelőző hatodik napon legyen átnyújtható. Ez az aránylag hosszabb időköz azért is szükséges, hogy az uj ajánlat átnyujtására is legyen még idejük azoknak a választóknak, akiknek jelöltjét a választási elnök visszautasitotta, vagy akiknek jelöltje időközben .visszalépett vagy esetleg meghalt. Az ajánlatot a 84. §. szerint legalább két és legfeljebb tiz választónak kell átnyújtania. Az ajánlat átnyujtóinak számát azért kell korlátozni, hogy ezzel meg legyen akadályozva az ajánlatok átvételére szánt helyiségben a csoportosulás s az esetleges rendzavarás, ami különösen akkor fordulhatna elő, ha egyidejűleg különböző pártállásu jelöltek ajánlói jelennének ott meg teljes számban. Ebből az. okból kivánja a javaslat megadni a választási elnöknek azt a jogot is, hogy az emiitett helyiségből az ajánlat átnyujtóin, a jelölteken s meghatalmazottjaikon, valamint az azonossági tanukon kivül mindenkit kitilthasson. Előfordulhat, hogy a választők olyan jelöltet ajánlanak, aki egyáltalán nem kivan képviselő lenni, vagy a jelöltséget nem akarja elfogadni abban a választókerületben, amelyben a választók jelölték. Ilyen esetekben a jelölteknek meg kellene adni azt a jogot, hogy a jelölés ellen tiltakozhassanak. Ez a tiltakozás azonban csak az ajánlás átnyújtása után történhetnék meg, ami az ajánlás rendszerét bonyolulttá tenné. Ezért a 84. §., hogy az ajánlás komolyságát biztosítsa, ugy rendelkezik, hogy a jelölt az ajánlat átnyujtásával egyidejűleg köteles legyen kijelenteni, hogy & jelöltséget elfogadja. Ezt a kijelentést nemcsak személyesen, hanem — tekintettel a távollévő jelöltekre — két tanú által aláirt okirattal igazolt meghatalmazott, vagy közjegyzőileg hitelesített írásbeli nyilatkozat utján is megteheti. A 85. §-hoz. A 85. §. a választási elnöknek azt a jogát szabályozza, amely őt az ajánlat átvétele és visszaadása tekintetében illeti meg. ;' : Ki kell itt emelni, hogy a törvényjavaslat szerint egyfelől az ajánlat átvétele és visszaadása, másfelől a jelölés elfogadása és visszautasítása a választást megelőző 18*
