Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

136 hivatalos nyelvén kell vezetni. S mivel ez a rendelkezés az 1899 : XV. t.-cikk 161. §-ában is bennfoglaltatik, a központi választmánynak — bár erre jelenlegi törvényeinkben nincs rendelkezés — a választási és a szavazatszedő küldöttségbe az idézett törvény célzatának megfelelően most is magyarul tudó tagokat kell választania. A szavazás decentralizációja következtében az eddiginél sokkal több szavazatszedő küldöttségre lévén szükség, a küldöttségek megalakitása egyes helyeken nem lesz épen könnyű. Az esetleges nehézségeken kivan könnyiteni az a rendelkezés, amelynek értelmében a községi és körjegyzők fegyelmi felelősség terhe mellett kötelesek arra, hogy a küldöttségi tagságot elfogadják. Közreműködésük különben kívánatos azért is, mert a jegyzők — amint erre a 40. §. indokolásában már utalás történt — a választók nagy részét személyesen ismerik, s igy a személyazonossággal kapcsolatos kérdésekhez különösen illetékesen szólhatnak hozzá. A 80. §. utolsó két bekezdése természetes, de a szabatosság érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmaz. A 81. §-hoz. , Az 1874: XXXIII. t.-cikk 21. §-a meghatározza annak az eskünek (fogadalomnak) szövegét, amelyet a szavazatszedő küldöttség tagjai letenni kötelesek; de nem rendelkezik a törvény az iránt, hogy az illetők milyen időpontig és hol tegyék le az esküt. Ennélfogva az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a küldöttségi tagok rendszerint csak a választási eljárás megnyitásakor vagy épen megnyitása után teszik le az esküt. Ez a gyakorlat pedig lehetővé teszi azt, hogy a küldöttségbe megválasztott tagok bármely választást meghiúsíthassanak azzal, hogy a választás idejében és helyén meg nem jelennek, vagy hogy az esküt nem teszik le. (Pl. igy hiúsult meg annak idején a szilágycsehi választás). Súlyosbítja még a helyzetet az, hogy az ilyen, esküt még nem tett tagok ellen a fegyelmi eljárást nem lehet megindítani. Az ilyen visszaélésnek kívánja elejét venni a törvényjavaslat 81. §-a, amely többek között kimondja, hogy a küldöttségi tagok az esküt vagy nyomban megválasztásuk után, vagy legkésőbb a megválasztásukról szóló értesítés kézbesítésétől számított 48 óra alatt kötelesek letenni, mert különben helyük mással töltetik be. Mivel a küldöttségi tagok esetleg a központi választmány székhelyétől távol laknak, a méltányosság azt kívánja, hogy az ilyen tagok az esküt a lakóhelyük szerint illetékes főszolgabíró vagy a r. t. város polgármestere előtt is Mehessek; sőt hogy a központi választmány — kérelemre — az olyan tagoknak, akiknek megbízhatóságához és kötelességérzetéhez kétség nem fér, azt is megengedhesse, hogy az esküt a választás napján, az eljárás megkezdése előtt tegyék le. A 81. §-ban foglalt s az eskü kivételére és letételének ellenőrzésére vonatkozó egyéb részletes rendelkezések azért szükségesek, hogy egyfelől a decentralizált szavazási rendszer mellett e tekintetben meglepetések és visszaélések ne történhessenek, másfelől, hogy mulasztás esetében a megtorló intézkedés megtételére a törvényes alap ne hiányozzék. A 82. §-hoz. A központi választmány, miután a választással kapcsolatos előintézkedések felöl határozott, határozatait megfelelő hirdetmény alakjába foglalja. A hirdetmény tartalmára nézve az 1874: XXXIII. t.-cikk 62. §-a csak azt kívánja meg, hogy abban a központi választmány a választási elnökök és jegyzők