Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
111 teljesen egyezőleg szabta meg a központi választmány tagjainak minősitésével — a javaslat egyfelől azt a kelléket állítja fel, hogy az összeíró küldöttség tagja a törvényhatóság (r. t. város) területén fel legyen véve valamely képviselőválasztőkerület választóinak névjegyzékébe; másfelől a magyar nyelvnek szóval és írásban való bírását, s ha az illető szavazókörben tömegesen vannak magyarul nem tudó választók, ezek nyelvének értését is követeli. A magyar nyelv szóval és írásban bírásának követelménye, mint az összeírásban való sikeres közreműködés elengedhetetlen kelléke, indokolásra nem szorul, s a magyarul nem tudók nyelvének értésére vonatkozó kívánság is teljesen igazolt olyan közegekkel szemben, akiket feladatuk természete a lakossággal való közvetlen érintkezésre utal. Az utóbbi követelményt szükségessé teszi ezenfelül az is, hogy az irni és olvasni tudásnak az 50. §. szerinti bizonyítása a magyar nyelven kivül más, tömegesen használt nyelven is akadálytalanul történhessék. " Az a két rendelkezés, hogy az összeíró küldöttség elnökét és helyettesét a központi választmány jelöli ki, s hogy az elnököt és a tagokat megválasztásukról Írásban értesíteni kell, olyan kérdéseknek szükséges szabályozása, amelyekről az eddigi törvény nem intézkedett. A 41. §-hoz. • Ez a §. az összeíró küldöttség elnökének és tagjainak esküjéről (fogadalmáról) lényegében egybehangzóan intézkedik az 1874 : XXXIII. t.-c. 21. §-ával; de kiegészíti ezt annak a megállapításával, hogy az összeíró küldöttség elnöke és tagjai ki előtt teszik le az esküt (fogadalmat). A 42. §-hoz. E §. első bekezdése fenntartja az összeíró küldöttség eljárásának nyilvánosságát, amelyet jelenleg az 1874 : XXXIII. t.-c. 25. §-a állapit meg. ,•:' ' A második bekezdés a mai törvénynek hiányát pótolja annak a szabálynak felállításával, ha az összeíró küldöttség eljárásához az elnökön kivül legalább egy tag jelenléte szükséges. A 43. §-hoz. A javaslat az összeiró küldöttség működése kezdőpontjának megjelölését — ugy, mint az 1874: XXXIII. t.-c. 32. §-a — a küldöttség elnökére bizza, de végső határként megállapítja március 15-ikét, hogy a legkésőbb április 15-ig végrehajtandó összeírás alapos elvégzésére, ami a választói jog kiterjesztése következtében főként az első években sok munkát fog adni, elegendő idő álljon rendelkezésre. Az összeíró küldöttség elnöke, mint a helyi viszonyokkal feltehetőleg ismerős személy, fogja legcélszerűbben megállapíthatni a helyiséget is, amelyben az összeírás végbemegy. Az összeiró küldöttség által kibocsátandó hirdetmény közzétételét a javaslat városokban a polgármester feladatává teszi, s ezzel pótolja az 1874 : XXXIII. t.-c. hiányát, mely csak arról intézkedik, hogy községekben az elöljáróság utján történik a kihirdetés, a városokra nézve ellenben nem tartalmaz e részben rendelkezést. Hasonlóképen a polgármesterre bizza városokban a törvényjavaslat az ugyané §. második bekezdésében emiitett hirdetmény közzétételét s a következő §-okban előforduló azoknak a hasonnemü teendőknek ellátását, amelyeket természetüknél fogva célszerűen egyéni hatóság intézhet. Az a figyelmeztetés, hogy az érdekeltek választói joguknak igazolása végett okirataik bemutatása mellett jelentkezzenek az összeiró küldöttség előtt, összhangban
