Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
108 NEGYEDIK FEJEZET. A választók névjegyzéke. I. A névjegyzék általában. " A 37. §-hoz. ; >: _ .. A törvényjavaslat rendszere szerint képviselőre szavazókörök szerint történik, s ha a szavazókör több községből áll, az egyes községek választóit külön-külön bocsátják szavazásra. Mivel a névjegyzék a szavazás segédeszköze, ebből természetszerűen következik az. hogy a névjegyzék felosztásának alapjául a szavazókör, illetőleg ha a szavazókör több községből áll, a község szolgál. A javaslat megállapítja azokat az adatokat, amelyeket a névjegyzékbe okvetlenül fel kell venni, a névjegyzék mintájának megállapítását pedig a belügyministerrc bizza. Jelenleg nem intézkedik erről a törvény, az állandó gyakorlat szerint azonban most is a belügyminister állapítja meg a mintát. A mintának megállapítását azért mellőzi a javaslat, mert az ilyen természetű berendezések célszerűségét a gyakorlat próbálja ki, és nem lenne helyes a gyakorlatban kívánatosnak bizonyuló s rendeletileg könnyen foganatosítható módosításokat a mintának törvénybe foglalásával megnehezíteni. Viszont az ügy fontossága — amely miatt egyes államokban, igy a Német Birodalomban és Belgiumban a névjegyzék mintája a törvényhez van csatolva — indokolttá teszi, hogy a névjegyzékbe okvetlenül felveendő adatok magában a törvényben taxatíve felsoroltassanak, s hogy a rendeletileg megállapított mintát és esetleges módosításait a belügyminister a képviselőháznak bemutassa. A 38. §-hoz. A névjegyzékek tekintetében a főkérdés az, hogy állandók legyenek-e, vagy választásonkint esetről - esetre készüljenek-e ? Nálunk az 1874: XXXIII. t.-c. az állandó és évenkint kiigazítandó névjegyzék rendszerét emelte érvényre, amely ma is életben van. :, E rendszernek bizonyára hátránya is van. A névjegyzék feladatát akkor oldaná meg tökéletesen, ha mindazokat magában foglalná, akiknek a választás időpontjában választói joguk van. Mivel a névjegyzéknek előre kell készülnie, ez az eszmény egészen el nem érhető, de kétségtelen, hogy azt az esetenkint készített (u. n. alkalmi) névjegyzék jobban közelitheti meg, mint az állandó, mert az állandó névjegyzék lezárása és a választás közé hosszabb időköz esik. Azonban mégis több érv szól az állandó névjegyzék mellett. Az állandó névjegyzékben sokkal több biztositéka van a teljességnek, alaposságnak, mint abban, amely választásonkint készül. Az elnézésből való kihagyás az utóbbinál sokkal könnyebben fordulhat elő, mint az állandó névjegyzéknél. Az állandó névjegyzék mintegy törzskönyve a községben állandóan letelepedve levő választóknak, akik abban évről-évre bennhagyatnak. Az állandó névjegyzék készítésére sokkal több gondot lehet fordítani, mint a. választás előtt sietve összeállított névjegyzékre. Az összeállítási és jogorvoslati határidőket hosszabbra lehet szabni; a jogorvoslatok megvizsgálása tüzetesebben történhetik, s a névjegyzékbe való felvétel kérdése végső fokon bírói döntés alá bocsátható, ami az alkalmi névjegyzéknél csaknem lehetetlen. >. Nálunk egyéb okokból is meg kell tartani az állandó névjegyzék rendszerét. Az összeírást nálunk egyenesen a községekre bízni nem lehet, hanem külön szervek