Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

84 635. szám zása után — évi 400 koronát meghaladó nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élvez, valamint az ilyen díjnoknak özvegye és árvája ellátásra igényt nem tarthat. Jogában áll azonban a díjnoknak a díjnoki alkalmazás első hat hónap­jában, hivatalos úton előterjesztett írásbeli nyilatkozatban, a nyugellátás vagy kegyelmi ellátás évi 400 koronát meghaladó részének élvezéséről lemon­dani, amely esetijen az ellátásnak ezt a részét a díjnoki alkalmazás hetedik hónapjától kezdve be kell szüntetni s akkor az igény a díjnoki alkalmazás után a jelen törvény alapján járó ellátásokra feléled. Ha ilyen esetben a díjnoki alkalmazás megszűnik, mielőtt a díjnok a díj­noki alkalmazás után ellátásra igényt szerzett volna, a lemondás hatályát veszti s a korábban élvezett nyugellátást vagy kegyelmi ellátást a díjnoki alkalmazás megszűnését követő hó elsejétől kezdve újból teljes összegében folyósítani kell még pedig annak az ágazatnak a terhére, amelynek terhére azt a díjnok korábban is élvezte. Ha pedig a díjnok, aki a nyugellátás vagy kegyelmi ellátás évi 400 koronát meghaladó részének élvezéséről lemondott, már a díjnoki alkal­mazás után is igényt szerzett ellátásra, részére ezt az ellátást csak akkor lehet megállapitani és folyósítani, ha korábban élvezett nyugellátásáról vagy kegyelmi ellátásáról véglegesen lemond, amely esetben úgy saját maga, mint özvegye és árvája is kizárólag a jelen törvénynyel megállapitott ellátásokra tarthat igényt. Az első bekezdésben emiitett nyugellátás vagy kegyelmi ellátás élveze­tében állott díjnoknak özvegye és árvája, a díjnoki alkalmazás után a jelen törvény alapján járó ellátásra — a jelen törvényben megkívánt egyéb fel­tételeknek fennforgása esetén is és tekintet nélkül arra, hogy a korábban élvezett nyugellátás vagy kegyelmi ellátás egy részének élvezéséről a díjnok lemondott-e vagy sem — csak akkor tarthat igényt, ha írásbeli nyilatko­zatban lemond arról az ellátásról, amely őt férjének, illetőleg atyjának korábbi alkalmazása után esetileg megilletné. A jelen törvény hatálybalépésének időpontjában mám alkalmazásban álló díjnok az első bekezdésben emiitett nyugellátás vagy kegyelmi ellátás évi 400 koronát meghaladó részének élvezéséről a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül mondhat le. ff. §. DfjaoM alkalmazásban töltött beszámítható idő az az időtartam, amelyet •B díjnok állami hivataloknál, intézeteknél és vállalatoknál, vagy a 2. sza­kaszban felsorolt hatóságoknál, hivataloknál és intézeteknél, az alkalmazás tényleges megkezdésének napjától kezdve megszakítás nélkül egyhuzamban díjnoki minőségben tényleges alkalmazásban annak a hónapnak a végéig töltött, amely hónapban a díjnoki alkalmazás megszűnt. Ha nem bizonyítható, hogy a díjnok korábban lépett alkalmazásba, az. alkalmazás tényleges megkezdésének napjául a fogadalom letételének napját kell tekinteni. A díjnoki alkalmazásban töltött idő megállapításánál, az első bekezdés­ben foglaltaknak megfelelően díjnoki minőségben töltött azt az időt is figye­lembe, kell venni, amely alatt ;a díjnoknak a 92. szakasz értelmében még nem volt igénye ellátásra, feltéve azonban, hogy ez alatt az idő alatt is magyar állampolgár volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom