Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

72 635. szám, ilyen árvák száma kettőnél több; ha pedig csak egy vagy két szíilőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árva marad hátra, azok íejenkint a 64., 65. és 66. szakaszok szerint egy gyermeket megillető nevelési árulóknak kétszeres összegére tarthatnak igényt. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat keH tekinteni, akiknek* anyja — azt az okot kivéve, hogy férje a 31., illetőleg a 41. szakasz értelmében; nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdíját bármely okból elvesztette vagy azt megváltotta. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek kell tekinteni továbbá a nőalkalmazottnak anyátlan árváit akkor, ha az árváknak édes atyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen. Ha nevelési járulék élvezetében álló atyátlan árvák időközben szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékukat az első bekezdés határozmányaihoz képest, az addig élvezett nevelési járuléknak másfélszeresére, illetőleg kétszeresére kell felemelni. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő s a jelen szakasz értelmében a nevelési járuléknak másfélszeresét, illetőleg kétszeresét élvező árváknak nevelési járulékát ismét az egyszeres összegre kell leszállítani akkor, ha megszűnik az az ok, amely miatt az illető árvák szülőtlen árváknak voltak tekintendők. A jelen szakasz értelmében a nevelési járulóknak másfélszeresét élvező árváknak nevelési járulékát a kétszeres összegre kell felemelni akkor, ha a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák száma kettőre leszáll. Azok a szülőtlen árvák, akiknek atyja is, anyja is a jelen törvény határozmányai alá tartozó tisztviselő, altiszt vagy szolga volt, abban az esetben, ha nevelési járulékra már mind a két szülő után igényük lenne, nevelési járulékra csak az egyik szülő után tarthatnak igényt, még pedig arra a nevelési járulókra, amely reájuk nézve kedvezőbb. 68. §. A nevelési járulék élvezete a tisztviselők gyermekeinél huszonnégy éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig, az altisztek és szolgák gyermekeinél tizenhat éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. Az altisztek és szolgák olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménynyel még tizenhatodik életévének betöltése után is folytatja, a minister (állami számvevőszék elnöke) a nevelési járulékot a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek huszonnégy éves korának betöltéséig meghagyatja, 'illetőleg jijból folyósíthatja, sőt az említett esetben nevelési járulékot engedélyezhet olyan gyermek részére is, aki tizenhatodik életévét az igényjogosult szülő halálakor már betöltötte volt. . Azt, hogy a fenti határozmány alapján minő tanulmányok folytatása esetén lehet a nevelési járulékot meghagyni, újból folyósítani vagy engedélyezni, a ministerium rendeleti úton állapítja meg. A nevelési járulékot a második bekezdésben említett esetekbon nem havi előzetes, hanem a tanulmányoknak kiváló eredménynyel való ' folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása után negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kell kifizetni.