Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

635 szám. 69 özvegye, akinek özvegyi nyugdíjra csak azért nincsen igénye, mert férje még nem töltötte be a 31., illetőleg a 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét, ha egyébként az 51. szakasz a), b), c) és d) pontjaiban megkívánt feltóteleket beigazolja, a férj által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazás egy évi összegének egy negyedével felérő végkielégítésre tarthat igényt. Ugyanilyen összegű végkielégítésre tarthat igényt az 51. szakasz 1. és 2. pontjai alatt említett özvegy abban az esetben, ha özvegyi nyugdíjra igénye még nincsen s ha egyébként az 51. szakasz c) és d) pontjaiban megkívánt feltételeket beigazolja. Az ideiglenes minőségben alkalmazott tisztviselőnek, altisztnek és szolgának özvegye, valamint általában a nőalkalmazottnak özvegyen maradt férje vógkielógitósre igényt nem tarthat. A 31. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után a tényleges szolgálatban elhalt, nemkülönben a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselő, altiszt és szolga minden egyes törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem útján törvényesített gyermekének, a 68. szakaszban meghatározott életkor eléréséig vagy korábban bekövetkezett ellátásáig, nevelési járulékra van igénye abban az esetben; ha a házasság, amelyből a gyermek származott, a tisztviselő, altiszt vagy szolga tényleges szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzőleg köttetett, illetőleg ha a törvényesités a tisztviselő, altiszt vagy szolga tényleges szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzőleg történt. Nevelési járuló kot lehet engedélyezni a 31., illetőleg a 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt tisztviselő, altiszt és szolga törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem útján törvényesített gyermekének is abban az esetben, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga életét, minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el. Ez a határozmány az ideiglenes minőségben alkalmazott, valamint az olyan tisztviselők, altisztek és szolgák gyermekeire is kiterjed, akik a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték volt. A második bekezdésben emiitett esetben a nevelési járulékot csak a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával ós csak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a halált okozó baleset vagy rendkívüli esemény és a tisztviselő, altiszt vagy szolga halálának napja között egy évnél hosszabb idő nem telt ól. A tisztviselőnek, altisztnek ós szolgának olyan gyermeke, aki csak a nyugalomba helyezés után kötött házasság által, vagy királyi kegyelem útján csak a nyugalomba helyezés után törvényesíttetett, igényt tarthat nevelési járulékra, de csak akkor, ha még a tényleges szolgálat alatt született; nevelési járulékra igényt tarthat továbbá a fentiek szerint törvényesített olyan gyermek is, aki a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezése után született, valamint általában a nyugalomba helyezés