Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

458 CX. szám. vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvái, ha nevelési járulékra a 62. vagy 66. szakasz értelmében igényük még nincsen és ha a 68. szakaszban meghatározott életkort még nem érték el, együttesen az atyjuk, illetőleg anyjuk által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámitható javadalmazás egy évi összegének egy negyedével felérő végkielégitésre tarthatnak igényt, amely végkielógitést a gyermekek gyámjának vagy gondnokának kezeihez kell folyósítani. Azok a szülőtlen árvák, akiknek atyja is, anyja is a jelen törvény natározmányai alá tartozó tisztviselő, altiszt vagy szolga volt, a jelen szakaszban megállapitofefc végkielégitésre mind a két szülő után igényt tarthatnak akkor, ha az árváknak még egyik szülő után sincsen igényük nevelési járulékra; ha pedig az árváknak az egyik szülő után már nevelési járulókra van igényük, de a másik után még nincsen, ez utóbbi szülő után járó végkielégítésüket folyósitani kell, tekintet nélkül arra, hogy I a másik szülő után nevelési járulókban részesülnek. Az ideiglenes minőségben alkalmazott tisztviselőnek, altisztnek és szolgának szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvái végkielégitésre igényt nem tarthatnak. 73. §. A tényleges szolgálatban elhalt tisztviselőnek, altisztnek és szolgának Özvegyét ós gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve nem haladhatja meg az elhalt által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámitható javadalmazásnak az összegét. A nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselőnek, valamint a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) élvezetében állott s nyugdíjazott állapotban elhalt altisztnek ós szolgának özvegyét és gyermekeit megülető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulókoknak összege pedig együttvéve nem haladhatja meg az elhalt által élvezett nyugellátásnak az összegét. Nyugellátás alatt azt az összeget kell érteni, amelyet az elhalt nyugdíj és lakbórnyugdíj czímón együttvéve élvezett. Ha a jelen törvény alapján járó özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná a tényleges szolgálatban elhalt által utoljára élvezett beszámitható javadalmazásnak, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt által élvezett nyugellátásnak az összegét, akkor a gyermekek nevelési járulékát, az özvegyi nyugdíj érintetlenül hagyása mellett, minden egyes, gyermekre nézve azzal az összeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt által utoljára élvezett beszámitható javadalmazás, illetőleg az elhalt által élvezett nyugellátás ós az özvegyi nyugdíj közötti külömbözetnek a nevelési járulókra igénynyel biró gyermekek számával való elosztása eredményez. Ha pedig a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat a jelen törvény alapján megillető nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná a tényleges szolgálatban elhalt által utoljára élvezett beszámitható javadalmazásnak az összegét, a nevelési járulékot mindenegyes árvára nézve azzal az összeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt által utoliára élvezett beszámitható javadalmazás összegének a nevelési járulékra igónynyel biró árvák számával való elosztása eredményez. A harmadik és negyedik bekezdésekben emiitett esetekben, ha később a gyermekek valamelyike a nevelési járulék élvezetéből kilép, a többi gyermeknek nevelési járulékát megfelelően fel kell emelni mindaddig, amig egy-