Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

CX. szám. 455 ilyen árvák száma kettőnél több; ha pedig csak egy vagy két szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árva marad hatra, azok fejenkint a 64., 65. és 66. szakaszok szerint egy gyermeket megillető nevelési járuléknak kétszeres összegére tarthatna a igényt. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat kell tekinteni, akiknek anyja — azt az okot kivéve, hogy férje a 31., illetőleg a 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejé^ még nem töltötte be — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdíját bármely okból elvesztette vagy azt megváltotta. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek kell tekinteni továbbá a nőalkalmazottnak anyátlan árváit akkor, ha az árváknak édes atyja teljesen vagyontalan ós keresetképtelen. Ha nevelési járulók élvezetében álló atyátlan árvák időközben szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékukat az első bekezdés határozmányaihoz képest, az addig élvezett nevelési járuléknak másfélszeresére, illetőleg kétszeresére kell felemelni. A szülőtlen, árvákkal egyenlőknek tekintendő s a jelen szakasz értelmében a nevelési járuléknak másfélszeresét, illetőleg kétszeresét élvező árváknak nevelési járulékát ismét az egyszeres összegre kell leszállítani akkor, ha megszűnik az az ok, amely miatt az illető árvák szülőtlen árváknak voltak tekintendők. A jelen szakasz értelmében a nevelési járuléknak másfélszeresét élvező árváknak nevelési járulókát a kétszeres összegre kell felemelni akkor, ha a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák száma kettőre leszáll. Azok a szülőtlen árvák, akiknek atyja is, anyja is a jelen törvény határozmányai alá tartozó tisztviselő, altiszt vagy szolga volt, abban az esetben, ha nevelési járulékra már mind a két szülő után igényük lenne, nevelési járulékra csak az egyik szülő után tarthatnak igényt, még pedig arra a nevelési járulókra, amely reájuk nézve kedvezőbb, 68. §. A nevelési járulék élvezete a tisztviselők gyermekeinél huszonnégy éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig, az altisztek ós szolgák gyermekeinél tizenhat éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. Az altisztek és szolgák olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménynyel még tizenhatodik életévének betöltése után is folytatja, a minister (állami számvevőszék elnöke) a nevelési járulékot a tanulmányok befejezésóig, legfeljebb azonban a gyermek huszonnégy éves korának betöltésóig meghagyhatja, illetőleg újból folyósíthatja, sőt az emiitett esetben nevelési járulékot engedélyezhet olyan gyermek részére is, aki tizenhatodik életévét az igényjogosult szülő halálakor már betöltötte volt. Azt, hogy a fenti határozmány alapján minő tanulmányok folytatása esetén lehet a nevelési járulókot meghagyni, újból folyósítani vagy engedélyezni, a ministerium rendeleti úton állapítja meg. A nevelési járulékot a második bekezdésben emiitett esetekben nem havi előzetes, hanem a tanulmányoknak kiváló eredménynyel való folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása után negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kall kifizetni.