Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

CX, szám. 453 után kötött házasságból ssármazó gyermek is akkor, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga: a nyugalomba helyezés időpontjában még nem volt hatvan éves, a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be ós a házasság megkötése vagy gyermekének törvényesítése után a tényleges szolgálatban újból alkalmaztatván, legalább még három évig szolgált. Az a gyermek, aki a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának oryan házasságából származik, amelyet a biróság utóbb jogerősen felbontott vagy érvény telennek nyilvánított, nevelési járulékra igény nyel bir, tekintet nélkül arra, hogy édes anyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra vagy sem. Nevelési járulókra igénye van a tisztviselő, altiszt és szolga olyan gyermekének is, aki a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tiz hónapon belül születik. A nőalkalmazottnak gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulókra, ha édes atyja már meghalt vagy holttá nyilváníttatott, vagy teljesen vagyontalan ós keresetképtelen. A királyi kegyelem útján törvényesített gyermeket a jelen törvény határozmányai szempontjából az anyával szemben is törvényesített gyermeknek kell tekinteni. Az a körülmény, hogy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának halála öngyilkosság következtében állott be, valamint az a körülmény, hogy a gyermek a tényleges szolgálat tartama alatt, vagy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezése után született, amennyiben a jelen szakasz határozmányaiból más nem következik, a nevelési járulókra való igényre befolyással nincsen. SS. §. A 6. szakaszban felsorolt eseteken kivűl nevelési járulékra igényt nem tarthat: a) az a gyermek, aki nem magyar állampolgár; i) SÍZ a gyermek, akit a biróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítélt, vagy akit a biróság olyan büntetendő cselekmény miatt itólt el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; e) a vógkielégitett s újabb állami vagy a 2. ós 3. szakaszok szerint az államival egyenlőnek tekintendő alkalmazást nem nyert tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának gyermeke, még akkor sem, ha a vógkielégitettnek beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta; d) a napszámosnak munkásnak gyermeke. Az 55. szakasz harmadik ós negyedik bekezdéseiben emiitett alkalmazottak gyermekeinek nevelési járulékra mindaddig nincsen igényük^ amíg anyjuk az alkalmazott által utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak teljes összegével felérő özvegyi nyugdíjat élvez. A tisztviselő, altiszt és szolga által örökbefogadott gyermeknek nincsen igénye nevelósi járulókra, viszont az a körülmény, hogy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának gyermekét harmadik személy örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg.