Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-633. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről

638. szám. 25 1914. szeptember hó 1-én fog életbe lépni, olykép rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a bíróság működése háború vagy más esemény következtében megszűnik, az eljárás az akadály tartamára félbeszakad (469. §.) — továbbá, hogy abban az esetben, ha valamelyik fél háború idején katonai szolgálatot teljesit vagy ha a fél olyan helyen tartózkodik, a melylyel a perbíróság székhelyéről hatósági intézkedés, háború vagy más esemény következtében közlekedni nem lehet, a bíróság az eljárást az, akadály tartamára hivatalból is felfüggesztheti (471. §.). Ámbár ezek a rendelkezések sok tekintetben mai jogunknak fentebb emiitett hézagát kitöltik, de még nincsenek hatályban és életbeléptük után is szükség lehet továbbmenő rendelkezésekre. Nem rendelkeznek a háború esetéről a végrehajtási eljárást szabályozó törvényeink sem. E részben is rendelkezni kell különösen abban az irányban, hogy bizonyos esetekben a háborúban katonai szolgálatot teljesítő vagy személyes hadiszolgáltatásra igénybe vett fél ellen vezetett végrehajtás ne menjen túl a biztosításon. A katonai kötelességót teljesítő állampolgárt nem lehet kitenni annak, hogy akkor, a mikor ő életét hazájáért koczkára teszi, esetleg hibáján kivül vagyonát tőle elvonják. Ilyen és hasonló, valamint általában a bíróságok működésében beálló akadályok és zavarok következtében szükségessé válható rendelkezések azok, a melyeknek kibocsátására a 17. §. felhatalmazást ad. Hogy mily mórtókig, továbbá, hogy az ország egész területén, vagy csak bizonyos részében lesznek-e ily rendelkezések szükségesek, az a körülményektől függ ós előre meg nem határozható. A szakasz tehát követi az 1879: V. t. ez. példáját és általános felhatalmazást kivan adni a kormánynak, hogy a körülmények figyelembevételével tegye meg azokat a rendelkezéseket, a melyek feltétlenül szükségesek. Eltérőleg az 1879 : V. t.-czikktől a szakasz azért hatalmazza fel az egész ministeriumot és nem egyedül az igazságügyministert a rendkívüli intézkedésekre, mert az utóbbiak, a mennyiben a magyar szent korona országainak közös ügyeire vonatkoznak, Horvát-Szlavonországokra is ki fognak terjedni. A 18. §-hoz. A jelen esetben csak oly összegek előlegezéséről és megszerzéséről van szó, a melyekre — rendkívüli viszonyok folytán — elkerülhetetlenül szükség van és a mely összegeknek a törvényhozás útján való előzetes megállapítása a rendkívüli viszonyok által megkövetelt sürgősség következtében nem lesz mindig lehetséges. E szempontokból kiindulva kell a kormányt az e szakaszban foglalt intézkedés által az 1897. évi XX. t.-czikk 16. §-ának rendelkezése alól feloldani ós fel kell hatalmazni oly eljárás alkalmazására, a mely a rendkívüli viszonyok által megkövetelt azonnali utalványozást, illetve hitelszerzést ós e mellett a tervezett intézkedés eredményét veszélyeztető nyilvánosságrahozatal elkerülését lehetővé teszi. Az a rendelkezés, hogy a ministerium valamennyi tagjának felelőssége mellett csak hadiszükségletek fedezésére előlegezhet, illetőleg szerezhet összegeket és csak oly mérvben, mint a milyen mérvben ilyenekre elkerülhetetlenül szükség van ós hogy a tett intézkedéseket az országgyűlésnek a legközelebbi ülésben bejelenteni tartozik, garancziát nyújt arra, hogy az idézett törvényes rendelkezéstől való feloldás csak eme szigorúan meghatározott eseKépvh. iromány. 1910—1915. XXII. kötet. 4