Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-633. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről
633. szám. 21 létére vagy hadi erejére vonatkozik. Oly közlemények, a melyek valamely szövetséges állam hadi erejére vonatkoznak, saját hadviselésünk érdekeit ép ugy veszélyeztethetik, mint a saját haderőnkre vonatkozó közlemények és ennélfogva szükséges e cselekményeket az 1878 :V. t.-cz. 456. §-ában megjelölt feltételek esetében az ugyanott meghatározott büntetéssel sújtani. A 9. ponthoz. A 9. pont az ő Felsége uralkodása alatt álló államok hadi erejével szemben vagy a hadi védelemből kifolyólag teljesítendő hivatali kötelesség megtagadását és annak szándékos elmulasztását sújtja azzal a büntetéssel, a melylyel a Btk. 481. §-a hivatali kötelesség megtagadását abban az esetben bünteti, ha a hivatalt kötelesség megtagadása összebeszélésnek eredménye. Szükségessé teszi ezt a rendelkezést az a körülmény, hogy a hivatali kötelesség gyors, pontos és lelkiismeretes teljesítése mindazokra a feladatokra nézve, a melyek valamely közhivatalnokot a hadi erővel szemben vagy a hadi védelemből kifolyólag terhelnek, a hadviselés első rangú érdeke. A 10. ponthoz. A 13. §. 10. pontja összefügg a 11. §-szal. Magában a 11. § ban is van azonban büntetőjogi rendelkezés. Ez a 11. §-nak utolsó bekezdése, a mely bekezdés kihágás miatt bünteti azt, aki a 11. §. első bekezdésének megszegésével a sajtórendészeti köteles példányokat be nem szolgáltatja, vagy a sajtótermék szétküldését a megszabott várakozási idő . eltelte előtt kezdi meg vagy pedig eltiltott időszaki lapot ad ki, terjeszt vagy hoz be. A most idézett büntető rendelkezés, amely rendőri természeténél fogva foglal helyet a praeventiv jellegű 11. £-ban, csak azokra az enyhébb esetekre állapit meg büntetést, ha a sajtótermék tartama nem büntetendő, vagy ha a terhelt nem tudta, hogy tartama miatt a sajtótermék büntetés alá esik. A súlyosabb esetekkel, jelesül azokkal, a melyekben a sajtótermék büntetendő tartalmának ismerete játszik főszerepet, a 13. §. 10. pontja foglalkozik. Közömbös, vájjon a sajtótermék szétküldője azt, hogy a tartalom büntetendő, azért tudja-e, mert a szótküldést a kir. ügyészség vagy a rendőri hatóság a 11. §. második bekezdése értelmében eltiltotta (10. pont első bekezdése), vagy pedig azért, mert a büntetendő tartalom egyébként isme rétes előtte (10. pont második bekezdése). Mindkét esetben a szétküldéssel a sajtótermék tartalmában foglalt bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékosság nyilvánul és ennélfogva mindkét fajta szétküldő felelősségét a 10. pont harmadik bekezdése értelmében a sajtójogi fokozatos felelősség rendszerének (1848. évi XVIII. t.-cz. 13. ós 33. §.) félretételóvel a büntető törvénykönyv általános rendelkezései szerint kell elbirálni ós mindkét fajta szétküldőre egyaránt állanak a 10. pont első bekezdésében foglalt megkülönböztetések. E megkülömböztetések közül az első arra az esetre szól, ha a jogtalanul szétküldött sajtótermék tartama olyan, a melynek terjesztésére a Btk. büntetést állapit meg. Ebben az esetben a javaslat a szétküldőt a terjesztés büntetésével sújtja, a mely büntetőtörvénykönyvünk (134., 158., 171., 248., 259. §.) szerint mindig enyhébb, mint azé a bűntetté, a melynek tényálladékát a sajtótermék megvalósitja. A második eset az, ha a jogtalanul szétküldött sajtótermék tartalma a Btk. 144. §., 146. §. első bekezdésében vagy 147. §-ában meghatározott bűntettek valamelyikének tényálladékát,, a harmadik eset pedig az, ha a jogtalanul szótküldött sajtótermék a Btk. 146. §-ának második bekezdésében vagy 456. §-ában vagy a javaslat 13. §-ának 8. és 11. pontjában meghatározott bűncselekmények valamelyikének tényálladékát foglalja magában. A jogtalan szétküldés miatt a javaslat ezekben az esetekben sem állapithat meg olyan súlyos büntetéseket, mint a minők a sajtótermék tartalmáért járnak és ezért a javaslat enyhébb, de a szétküldéssel veszélyeztetett érdekeknek megfelelő súlyú büntetéseket szab.