Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-633. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről

16 633. szám. okozhatják, akár valamely katonai titok közzétételével, akár közvetett módon, p. o. a fegyveres erő tagjai hűségének megingatásával vagy az által, hogy a sajtó izgatásai a fegyveres erő egyes részeinek mozdulatait megnehezítik. Ennélfogva igen fontos ily közlemények megjelenését lehetőleg megakadályozni. Az itt jelzett czélra azonban nem mutatkozik szükségesnek, hogy az 1848 : XVIÖ. t-ez. (sajtótörvény) alapelvét, a mely szerint az előző vizsgálat örökre eltöröltetik, elejtsük ós a közigazgatási praeventiv czenzurát behozzuk, a mely szerint a közigazgatási hatóság (rendőrség) engedélyétől függ, hogy valamely sajtótermék megjelenhessék. Elégségesnek látszik egyrészt arról gondoskodni, hogy azok a hatóságok, a melyek sajtóvétsóg esetében első sorban hivatvák a megtorlás végett szükséges intézkedések megtételére, mennél gyorsabban és hathatósabban eljárhassanak, másrészt pedig arról, hogy valamely közlemény megjelenéséért való felelősség fokoztassók azzal, hogy az több személyre hárul. Ennek megfelelően a 11. §. azt az álláspontot foglalja el, hogy a sajtótermékek sajtórendészeti köteles példányai nem szétküldésük időpontjában szolgáltatandók be a kir. ügyészséghez, vagy a sajtórendészeti ellenőrzéssel megbizott más hatósághoz, hanem már szétküldésük előtt, még pedig az időszaki lapok három órával, más sajtótermékek egy héttel előbb. A sajtórendészeti köteles példányokra ily módon a szótküldés előtti beszolgáltatásnak kötelezővé tétele nem azt jelenti, hogy ennek alapján a sajtórendószeti hatóság engedélyétől fog függni a sajtótermék megjelenése, hanem csak azt, hogy ennek alapján az ügyészség vagy esetleg már a rendőrhatóság előre megállapíthatja, hogy ha valamely nyomtatvány megjennók, azzal bűncselemény követtetnék el és igy már előre meg fogja tehetni azokat az intézkedéseket, a melyek a bűncselekmény elkövetésének megakadályozására szükségesek, ha pedig a bűncselekmény mégis elkövettetnék, lehetséges lesz sürgősen intézkedni, hogy a büntető megtorlás gyorsan bekövetkezzék s a sajtótermék elterjedése meghiusittassók. A bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett a sajtótermék szótküldésének megtiltására a § arra az esetre ad felhatalmazást, ha a sajtótermékkel a hadviselés érdekeit érintő cselekmény követtetnék el. Ha a sajtótermék tartalma oly bűncselekmény tény álladókát foglalja magában, a mely a hadviselés érdekeit érinti, a mi felett határozni a biróságnak van fentartva, a 13. §. 9. pontja a sajtótermék előállítójának a bűncselekmény elkövetésében való részességét és felelősségót is kimondja, feltéve, hogy ő a sajtórendészeti hatóság tilalmát ismerve vagy a sajtótermék büntetendő tartalmáról egyébként tudva küldötte szét a nyomtatványt, vagy tette szétküldését lehetővé. A hadviselés érdekeit a többek közt például az is sérti, ha a közlemény a szövetséges államok haderejének állapotát tárgyalja. A felett tehát, hogy a sajtórendészeti hatóság által kibocsátott tilalom jogosult volt-e vagy nem, mindig biróság fog határozni és nincs kizárva az az eset, hogy a sajtótermék előállítóját a biróság egészen felmentse, ha azt találja, hogy a tilalom daczára szétküldött sajtótermék tartalma bűncselekményt nem foglal magában. Mindez kétségtelenül jelentékeny korlátozása a sajtószabadságnak; de háború esetén e korlátozások szükségesek; és e korlátozások mellett is fennmarad a sajtószabadság legfőbb elve, hogy a gondolatközlés nem tétetik előzetes engedélytől függővé, hanem a gondolatközlés tilos volta véglegesen