Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-659. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az erőhatalomnak a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra vonatkozó hatása tárgyában 603. szám alatt benyujtott törvényjavaslatról

659. szám. 173 659. szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az erőhatalomnak a váltón, a kereskedelmi utalványon és a esekken alapuló jogokra vonatkozó hatása tárgyában 603. szám alatt benyújtott törvényjavaslatról. Tisztelt Képviselőház! A Balkán-félszigeten kiütött háború, továbbá a hadviselő országok közül egyesekben ennek folytán kihirdetett moratóriumok a váltóforgalomra zavaró hatással vannak. Kiteszik hazánk váltóbirtokosait annak, hogy abban az esetben, ha a váltót a nevezett államokban fizetés végett bemutatni és óvatoltatni kell, az ebben a tekintetben beállott akadályok következtében ö, váltón alapuló jogaikat azokkal a váltókötelezettekkel szemben sem gyakorolhatják, a kik nem a nevezett országokban laknak. Váltótörvényünknek az a hiánya, hogy az erőhatalom (vis major) hatásáról nem gondoskodik, különösen most válik érezhetővé. Ennek az a következménye, hogy gazdasági köreinkből felhangzott az óhaj, hogy váltótörvényünknek emiitett hiányán sürgősen sögitsünk. A váltójog egységesítése tárgyában Hágában ebben az évben létrejött és Magyarország által is aláirt nemzetközi egyezmény 53. ezikke rendelkezéseket tartalmaz az erőhatalom hatásáról a váltón alapuló jogokra. Minthogy azonban ennek az egyezménynek aláírása 1913. július 31-ig nyitva marad, az egyezménynek törvényhozási elintézése addig nem történhetik meg. A fentjelzett körülmények következtében tehát czélszerünek mutatkozik, hogy az egyezmény idézett 53. czikkónek rendelkezéseit már most életbe léptethető külön törvénybe foglaljuk. Ezzel törvényhozásunknak egyik hézagát is kitöltjük, még pedig nemcsak a váltó, hanem a javaslat 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a kereskedelmi utalvány és a csekk tekintetében is. A részletekre a bizottság csak azt jegyzi meg, hogy az 1. §. második bekezdésében az 1876 : XXVII. t.-cz. 45. §-a mellett a 46. és 47. §-t is idézni kellene. Igaz ugyan,, hogy az órtesitésre vonatkozó lényegesebb rendelkezéseket a váltótörvény 45. §-a foglalja magában, minthogy azonban rendelke-