Képviselőházi irományok, 1910. XXI. kötet • 590-632. sz.
Irományszámok - 1910-593. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyülépshez a visóvölgyi (visóvölgy-borsai) helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
593. szám. 27 berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság útján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban térj esztendők fel. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasutépitéssel összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok ós kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára, a jótállási határidő alatt, szilárdsági szempontból, avagy vegyileg az engedélyes költségére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépitmónye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés Visó állomástól Felsővisó állomásig 10°/oo-ben ós Felsővisó állomástól Borsa állomásig 12°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. Visóvölgy állomásból való kiágazásnál azonban kivételesen 200 méter sugarú kanyarulat is alkalmazható lesz, ha az elkerülhetetlenül szükségesnek fog bizonyulni. • A 600 méternél kisebb sugarú kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ivek alkalmazandók. Két ellenkező irányú kanyarulat között pedig nemcsak az átmeneti iveknek, hanem azonkívül még egy legalátb 10 méter hosszú túlemelés nélküli egyenes pályarésznek is el kell férnie, megjegyezvén, hogy a túlemelés kifuttatásának 1:350 arányban kell történnie. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elő tüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 (négy) méternél kisebb nem lehet. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelósnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 méter magasságig .V-jz vagy l 1 /^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 ^ lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően álhtandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kövezetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókeséssel tervezendők ós készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltósfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, minti maguk a töltések. 4*
