Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-584. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez a kisvárda-nyirbaktai helyi érdekű vasut engedélyezésének és a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

72 < 584. szám. Ugyancsak az egységes tőkéből engedélyes társaság a már forgalomban levő vonalai után rendes tartalékalap képzésére 562.000 koronát, külön tartalékalap alkotására pedig 8000 koronát fordítóit, mig a kisvárda—nyirbaktai új vonala után 16.000 korona rendes tartalékalap, 8000 korona pedig külön tartalékalap képzésére kihasitandó és a rendes tartalékalap készpénzben, avagy kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben, a külön tartalékalap pedig kizárólag készpénzben külön-külön kezelendő. A külön tartalékalap a hófúvás ellleni védőművek létesítésére, a vizek használhatóvá tétele és vizpótlékok beszerzése, továbbá a jótállási határidő után az engedélyidő tartama alatt esetleg szükségessé váló vizbeszerzések és az állomási előterek, illetve rakodóterek útépitményi átalakítási költségeinek fedezésére szolgál. A. mennyiben a mindezekre szükséges költségek a külön tartalékalap összegét meghaladnák, e fedezetlenül maradó költségösszegek az építési tőkéből szolgáltatandók. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerüleg fel nem használt netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesitendők. A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 21. §-a értelmében a tartalékalap növelésére fordítandó Összeg ezentúl is csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertöl esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. Az engedélyes társaság köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.) sineket és egyéb az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és használandó anyagokat az 1907. évi III. törvényczikk 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól, vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármely ellenőrzésnek elávetni. E kötelezettség alul csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertöl esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes társaság vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet minősítésének és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tar tátik fenn. Az engedélyes társaság továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasuti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely -munkanemhez külön szakismerettel biró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi minister engedélye kérendő ki. 9. §• . . A kisvárda—nyirbaktai uj vonal műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeli el.