Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-583. Kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a bodrogközi gazdasági vasut engedélyezésének megtörténtéről

583. szám. 59 általán fontosabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyek­nél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggeren­dákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólagos csak tölgy­fát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hord­képesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása — illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen következmények szemmel tartásával az alapozások módja és mély­sége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyéb­ként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építmé­nyeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükség­hez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekin­tetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0-80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előllitani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától nézve legalább 080 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők s hidak támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portlandczement, homok és víz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. Utszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út fel­építményének megfelelő anyagból és módon állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók és azok feljárói egész hosszúságukban 20 cm. vastag homokboritással látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárások vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő meg­állapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fensikon kocsiközle­kedésre szolgáló területek is 0*20 m. vastag homokboritással létesítendők. Az állomások előtereinek — illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vas­tag homok réteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és épít­mények által .el nem foglalt részei 5 cm. vastag homokboritással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szá­razon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fek­vésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási ker­tek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsa­ras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom