Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-582. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a siklós-középrigócz-barcsi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

582. szám. 33 teleknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0*80 méternél kisebb mélységre benyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0-80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó és bélésfalak, stb. mindennemű faladatainak előállításához kizárólag csakis portlandczement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartó szerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek mégfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. ütszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti ut felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 czm., azontúl pedig 10 czm. vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-ésetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásokról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó A-agy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapitásokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fensíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0-15 m. vastag kőalappal és 0-15 m. vastag kavricsboritással létesítendők. ' Az állomások előtereinek — illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritan dók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavícsboritással látandók el. Az állomásokon a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m

2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23"6 kg-nál könynyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpKépvh. iromány. 1910—1915. XX. kötet. . 5