Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

586. szám. 185 a díjnok! özvegyek nyugdíjának évi 500 koronával való megállapítása az eddigi évi 200—500 K helyett (108. §.). • ­Az árvák ellátásaira vonatkozó határozmányoknál a lényegesebb eltérések a következők: kimondása annak, hogy minden atyátlan árvának igénye van nevelési járulékra, mig eddig az özvegy az atyátlan árvák után csak akkor kapha­tott nevelési járulékot, ha a férj halálakor legalább három anyai ellátásban álló gyermek maradt hátra (62. §.); a tisztviselők atyátlan árváinál a nevelési járulók összegének fejenkint az 53. §. első bekezdése alapján járó özvegyi nyugdíjnak 1 /5-érél való meg­állapítása az eddigi l /e helyett (64. §.); az altisztek és szolgák atyátlan árváinál a nevelési járulók összegének fejenkint évi 72 koronával, illetőleg a rendszeres évi fizetés (évi bór, évi zsold (élvezetében nem állott altisztek ós szolgák atyátlan árváinál fejenkint évi 60 koronával való megúllapitása az eddigi évi 36 és 24 K helyett (65. §.): a díjnokok atyátlan árváinál, a nevelési járulék összegének fejen­kint évi 100 koronával való megállapítása az eddigi 32—82 K helyett (108. §.); Teljes mellőzése az eddig fennállott ama korlátozásnak, hogy az atyát­lan árvák nevelési járulékainak összege együttvéve nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíjnak az összegét (64., 65., 66. és 108. §-ok); a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák nevelési járulékainak fejenkint az atyátlan árvákat megillető nevelési járulék kétsze­res összegével való megállapítása abban az esetben, ha csak egy vagy két ilyen árva maradt hátra (67. §.); az életkornak, a meddig a nevelési járulék jár — a nemre való tekintet nélkül — a tisztviselők árváinál betöltött huszonnegyedik, az altisztek és szolgák árváinál a betöltött tizenhatodik életévben való megállapítása, az eddigi 20., 18., 16. és 14. életév helyett (68. §.); a nőalkalmazott anyátlan árvái részére nevelési járuléknak biztosítása abban az esetben is, ha az árvák atyja életben van, de teljesen vagyontalan és keresetkóptelen (62. §.) a nevelési járulék beszüntetésének ellátás esetén ahhoz a feltételhez való kötése, hogy az élvezett ellátásnak értéke legalább évi 600 K legyen (71. §.) életjáradéknak engedólyezhetése az alkalmazottnak a 08. §-ban megha­tározott életkort már elért olyan atyátlan vagy szülőtlen gyermeke részére, aki teljesen munka- es keresetképtelen s amellett nyomorék vagy költséges ápolást igénylő beteg (76. §.) A temetési járulékokra vonatkozó határozmányoknál a lényegesebb eltére 1 sek a következők: temetési járulóknak biztosítása minden — akár a tényleges szolgálatban, akár a nyugdíjazott állapotban — elhalt tisztviselő, díjnok, altiszt és szolga után azok részére, akik az elhaltnak gyógykezeltetéséről gondoskodtak, míg eddig csak az özvegyek és árvák kaphattak temetési járulékot (77. és 113. §ok); kimondása annak, hogy a temetési járulék összegének megállapításánál a nyugdíjazott állapotban elhaltaknál is a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javalmazás szolgál alapul, mig eddig az élvezett nyug­ellátást kellett alapul venni (78. §.). Képvh. iromány. 1910—1915. XX. kötet. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom