Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

586. szám. 175 indokolják — a minister (állami számvevőszék elnöke) a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával 500 K végkielégítést engedélyezhet. Ezt a végkielégítést a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő díjnoki árvák együttesen kapják. 111. §. A nevelési járulék élvezete a díjnok gyermekeinél tizenhat éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. A díjnoknak olyan gyermekénél, a ki tanulmányait kiváló eredménynyel még tizenhatodik életévének betöltése után is folytatja, a 68. szakasz második, harmadik és negyedik bekezdéseinek határozmányai nyernek alkalmazást. 112. §. Akár a tényleges alkalmazásban, akár a nyugdíjazott állapotban elhalt díjnoknak özvegyét és gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve nem haladhat meg évi 1,200 koronát, a nyugdíjazott állapotban elhalt díjnoknak özvegyét és gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve pedig az elhalt által élvezett díjnoki nyugdíjnak az összegét sem. Ha a jelen törvény alapján járó özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná az évi 1.200 koronát, vagy a nyugdíjazott állapotban elhalt által élvezett s évi 1.200 koronánál kisebb díjnoki nyugdíjnak az összeget, akkor a gyermekek nevelési járulékát, az özvegyi nyugdíj érintetlenül hagyása mellett, minden egyes gyermekre nézve azzal az összeggel kell megállapítani, a melyet az évi 1.200 K, illetőleg az elhalt által élvezett díjnoki nyugdíj és az özvegyi nyugdíj közötti külömbözetnek a nevelési járulékra igénynyel biró gyermekek számával való elosztása eredményez. , Ha pedig a szülőtlen, vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat a jelen törvény alapján megillető nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná az évi 1.200 koronát, a nevelési járulékot minden egyes árvára nézve azzal az összeggel kell megállapítani, a melyet 1.200 koronának a nevelési járulékra igénynyel biró árvák számával való elosztása eredményez. A második és harmadik bekezdésekben emiitett esetekben, ha később a gyermekek valamelyike a nevelési járulék élvezetéből kilép, a többi gyermeknek nevelési járulékát megfelelően fel kell emelni mindaddig, amig egy-egy gyermeknek nevelési járuléka a 108. vagy 67. szakasz szerint járó nevelési járulék összegét el nem éri. Az özvegyi nyugdíjat akkor is évi 500 koronával kell megállapítani, ha az a nyugdíjazott állapotban elhalt által élvezett díjnoki nyugdíjnak az öszegét meg is haladná. Ebben az esetben a gyermekeknek nevelési járulékra egyáltalán nincsen igényük. 113. §. Minden, akár a tényleges alkalmazásban, akár a nyugdíjazott állapotban elhalt dijnok után — feltéve, hogy a díjnok magyar állampolgár volt —