Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

586. szám. 161 vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvái, ha nevelési járulékra a 62. vagy 66. szakasz értelmében igényük még nincsen és ha a 68. szakaszban meghatározott életkort még nem érték el, együttesen az atyjuk, illetőleg anyjuk által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámitható javadalmazás egy évi összegének egy negyedével felérő végkielégítésre tarthatnak igényt, a mely végkielégítést a gyermekek gyámjának vagy gondnokának kezeihez kell folyósítani. Azok a szülőtlen árvák, a kiknek atyja is, anyja is a jelen törvény határozmányai alá tartozó tisztviselő, altiszt vagy szolga volt, a jelen szakaszban megállapított végkielégítésre mind a két szülő után igényt tarthatnak akkor, ha az árváknak még egyik szülő után sincsen igényük nevelési járulékra; ha pedig az árváknak az egyik szülő után már nevelési járulékra van igényük, de a másik után még nincsen, ez utóbbi szülő után járó végkielégítésüket folyósítani kell, tekintet nélkül arra, hogy a másik szülő után nevelési járulókban részesülnek. Az ideiglenes minőségben alkalmazott tisztviselőnek, altisztnek ós szolgának szülőtlen vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvái végkielégítésre igényt nem tarthatnak. 73. §. A tényleges szolgálatban elhalt tisztviselőnek, altisztnek és szolgának özvegyét ós gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulókoknak összege együttvéve nem haladhatja, meg az elhalt által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámitható javadalmazásnak az összegét. A nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselőnek, valamint a rendszeres évi fizetés (évi bór, zsold) élvezetében állott s nyugdíjazott állapotban elhalt altisztnek ós szolgának özvegyét és gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak ós nevelési járulékoknak összege pedig együttvéve nem haladhatja meg az elhalt által élvezett nyugellátásnak az összegét. Nyugellátás alatt azt az összeget kell érteni, a melyet az elhalt nyugdíj és lakbérnyugdíj czímén együttvéve élvezett. tía a jelen törvény alapján járó özvegyi nyugdíjnak ós nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná a tényleges szolgálatban elhalt által utoljára élvezett beszámitható javadalmazásnak, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt által élvezett nyugellátásnak az összegét, akkor a gyermekek nevelési járulékát, az özvegyi nyugdíj érintetlenül hagyása mellett, minden egyes gyermekre nézve azzal az összeggel kell megállapítani, a melyet az elhalt által utoljára élvezett beszámitható javadalmazás, illetőleg az elhalt által élvezett nyugellátás ós az özvegyi nyugdíj közötti különbözetnek a nevelési járulókra igénynyel biró gyermekek számával való elosztása eredményez. Ha pedig a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat a jelen törvény alapján megillető nevelési járulókoknak összege együttvéve meghaladná a tényleges szolgálatban elhalt által utoljára élvezett beszámitható javadalmazásnak az összegét, a nevelési járulékot minden egyes árvára nézve azzal az összeggel kell megállapítani, a melyet az elhalt által utoljára élvezett beszámitható javadalmazás összegének a nevelési járulókra igónynyel biró árvák számával való elosztása eredményez. A harmadik és negyedik bekezdésekben emiitett esetekben, ha később a gyermekek valamelyike a nevelési járulék élvezetéből kilép, a többi gyermeknek nevelési járulókát megfelelően fel kell emelni mindaddig, a mig egyKépvh. iromány. 1910—1915. XX. kötet. 21