Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.
Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról
156 586. szám. ••.••..'• : ' • • - • ^ után kötött házasságból származó gyermek is akkor, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga: a nyugalomba helyezés időpontjában még nem volt hatvan éves, a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be és a házasság megkötése vagy gyermekének törvényesítése után a tényleges szolgálatban újból alkalmaztatván, legalább még három évig szolgált. Az a gyermek, a ki a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának olyan házasságából származik, amelyet a biróság utóbb jogerősen felbontott vagy érvénytelennek nyilvánított, nevelési járulékra igénynyel bir, tekintet nélkül arra, hogy édes anyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra vagy sem. Nevelési járulékra igénye van a tisztviselő, altiszt és szolga olyan gyermekének is, a ki a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül születik. A nőalkalmazottnak gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulókra, ha édes atyja már meghalt vagy holttá nyilváníttatott, vagy teljesen vagyontalan és keresetképtelen. A királyi kegyelem útján törvényesített gyermeket a jelen törvény határozmányai szempontjából az anyával szemben is törvényesített gyermeknek kell tekinteni. Az a körülmény, hogy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának halála öngyilkosság következtében állott be, valamint az a körülmény, hogy a gyermek a tényleges szolgálat tartama alatt, vagy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezése után született, amennyiben a jelen szakasz határozm anyaiból más nem következik, a nevelési járulékra való igényre befolyással nincsen. 63. §. A 6. szakaszban felsorolt eseteken kívül nevelési járulékra igényt nem tarthat: a) az a gyermek, a ki nem magyar állampolgár; b) az a gyermek, a kit a biróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre itólt, vagy a kit a biróság olyan büntetendő cselekmény miatt itélt el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, a melylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; c) a végkielégitett s újabb állami vagy a 2. és 3. szakaszok szerint az államival eg} T enlőnek tekintendő alkalmazást nem nyert tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának gyermeke, még akkor sem, ha a végkielégitettnek beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta; d) a napszámosnak és a munkásnak gyermeke. Az 55. szakasz harmadik és negyedik bekezdéseiben említett alkalmazottak gyermekeinek nevelési járulékra mindaddig nincsen igényük, a míg anyjuk az alkalmazott által utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak teljes összegével felérő özvegyi nyugdíjat élvez. A tisztviselő, altiszt és szolga által örökbefogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra, visz;ont az a körülmény, hogy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának gyermekét harmadik személy örökbe fogadta, a nevelési járulókra való igényt nem szünteti meg.
