Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-581. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a károlyváros-bubnjarcii helyi érdekű vasut engedélyezéséről

10 581. szám. továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás,alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az "anyaglerakási olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ezáltal káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnag is. E tekintetben csak a budapest—fiumei vasútvonallal párhuzamos vonalrész kivétel, a melynél a töltés lábánál hagyandó padkának és a kisajátitási védszalagnak is 1*0 m. szélesnek kell lennie. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó. az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abb.'ii az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve uz illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és úgy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Gsuszamlások vagy más természetű deformácziók meggátlása és megszüntetése czeljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előre láthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformáczióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények, még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt egyébként pedig az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben hajlandók végre. Ár-, illetve belvízterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín legalább O80 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvízállás felett tartandó. Mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, vagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben — biztositandók. A páljának azon részein, a melyek a Kulpa-folyó ártérül-tébe esnek, a vasúti töltés lejtői, a legmagasabb árvíz szine felelt, 05 méter magasságig — az elrendezéshez képest — keresztfonások közti kőkirakással vagy megfelelő méretű kőlábra támaszkodó kőburkolattal lesznek biztositandók, vagy pedig egészen kőrakásból avagy száraz falazatból előállitandók. A hóbefuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, vagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalttok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőkéből kihasított külön rendeltetésű tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg bel-