Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

144 586. szám. •- -• ' engedheti a nyugdijnak egy összegben való megváltását abban az esetben, ha a nyugdíjas minden további igényéről lemond és ha korához és egészségi állapotához mért valószinű élettartamát közhatósági orvosi bizonyitványnyal igazolja. A nyugdijnak megváltását olyan nyugdijas, a kinek neje van, csak nejének beleegyezésével, olyan nyugdijas pedig, a kinek a 68. szakaszban meghatározott életkort még el nem ért gyermeke van, csak a gyámhatóság jóváhagyásával kórheti. A nyugdijnak megváltását a minister (állami számvevőszék elnöke) csak figyelmet érdemlő esetekben engedélyezheti s a megváltási összeget esetrőlesetre határozza meg. A megváltási összeget a nyugdijnak — vagy ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga lakbórnyugdijat is élvez, a nyugdij és lakbórnyugdij együttes összegének — legfeljebb annyiszorosával lehet megállapítani, mint ahány évig a megváltást kérő nyugdijas a közhatósági orvosi bizonyítvány szerint még elélhet, azonban a megváltási összeg nem haladhatja meg a nyugdij megállapításánál alapul szolgált beszámítható javadalmazás és az élvezett lakbérnyugdij együttes összegének kétszeresét. A megváltott nyugdijat még akkor sem lehet újból folyósítani, ha az illető hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni. A 7. szakasz alapján engedélyezett, továbbá a 45. szakasz alapján meghagyott vagy újból engedélyezett nyugdij, valamint a napszámosnak ós a munkásnak nyugbóre megváltás tárgya nem lehet. A már folyósított nyugdijat, lakbórnyugdijat és nyugbért be kell szüntetni a következő esetekben : 1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti: 2. ha a nyugalomba helyezett a ministérnek (állami számvevőszék elnökének) előzetes engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lép; 3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre itéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt itéli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; 4. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős ítélettel szabadságvesztés-büntetésre ítéli a hivatalvesztésnek kimondása nélkül; 5. ha a nyugalomba helyezett a ministernek (állami számvevőszék elnökének) előzetes engedélye nélkül állandóan a magyar szent korona országainak, a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, illetőleg Boszniának ós Herczegovinának határain kívül tartózkodik; 6. ha a nyugalomba helyezés után kiderül, hogy a nyugalomba helyezett még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassák. Ilyen esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el; 7. ha a nyugalomba helyezés után már a nyugalomba helyezés időpontiában fennállott olyan körülmény derült ki, amelynek ismeretében nyugellátás