Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

586. szám. 133 . • • ' • •••...- 'i , 22. §. A hadjárat alatt úgy a katonai, mint a polgári állami szolgálatra kép­telenné vált tisztviselő, altiszt és szolga nyugdíjának megállapításánál vagy a katonai vagy a polgári ellátási szabályokat kell alkalmazni a szerint, hogy az illetőre nézve melyek az előnyösebbek; feltéve, hogy úgy a katonai, mint a polgári állami szolgálatra való képtelenséget a katonai ellátási szabályok rendelkezései értelmében alakított felülvizsgáló bizottság állapította meg, a melyhez azonban ilyen esetekben a szolgálatképessóg megvizsgálása végett a belügyminister által e czólra kirendelt polgári közhatósági orvost is meg kell hivni. A fentiek szerint akár a katonai, akár a polgári ellátási szabályok alap­ján megállapított nyugdíjból katonai, illetőleg honvédelmi nyugdíj gyanánt csak azt az összeget lehet elszámolni, a mely a beszámítható katonai szol­gálati idő és a katonai szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadal­mazás alapján járó nyugdíjnak felel meg, mig az ezenfelül, az összes beszá­mítható szolgálati idő alapul vétele mellett a r olgári ellátási szabályok szerint esetleg járó többletet a polgári nyugdíjak czímén kell elszámolni. Ha a katonai szolgálatra a hadjárat alatt alkalmatlanná vált tisztviselő, altiszt vagy szolga a polgári, állami szolgálatra még képesnek találtatik, a katonai ellátási szabályok alapján járó nyugdíjra igényt nem tarthat s ellá­tási igényeit a polgári alkalmaztatásban később bekövetkező szolgálatképte­lensóg esetén is kizárólag a jelen törvény határozmanyai szerint kell elbírálni. Ez a határozmány a katonai ellátási szabályok alapján járó sebesülési pót­díjnak megállapítását nem gátolja. 23. §. Beszámítható javadalmazás: a) a rendszeresített fizetés, segélydíj, bér és zsold; b) a fizetés (bór vagy zsold) kiegészítő részét képező, a fizetés (bór vagy zsold) természetével biró, törvényen, illetmény szabályzaton vagy állami költ­ségvetésen alapuló s nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedé­lyezett pótlék (személyi pótlék, sególydíjpótlók, korpótlék, jogi pótlók, képe­sítési pótlók, szaktanulmányi pótlék) ; c) a m. kir. csendőrségnél rendszeresített szolgálati pótdíj. A m. kir. csendőrségnél rendszeresített havidíj a rendszeresített fizetés­sel egyenlő. Utoljára élvezett beszámítható javadalmazás alatt a fentiek szerint beszámítható azt a javadalmazást kell érteni, a melynek felvételére a tiszt­viselőnek, altisztnek vagy szolgának a tényleges szolgálatban utoljára igénye volt. A konstantinápolyi consuli főtörvényszéknél, valamint az egyptomi vegyes bíráskodás körében alkalmazott olyan magyar tisztviselőnél, altisztnél és szolgánál, a ki magyar állami szolgálatát az ellátási igény fentartásának biztosítása mellett a kormány beleegyezésével hagyta abba, beszámítható javadalmazásnak a fentiek szerint beszámítható azt a javadalmazást kell tekinteni, a melyre az illetőnek a tényleges szolgálat megszűnésekor a magyar tisztviselői, altiszti vagy szolgai állása alapján igénye lenne, ha mindvégig magyar állami szolgálatban maradt volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom