Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.
Irományszámok - 1910-585. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a marostordai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről
585. szám. 115 Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított 1 /2°/o-á.t és azonkívül a folyóméterenként 15-8 kilogramm rendszerű felépítményhez tartozó hét teljes váltót és keresztezést, hét egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra, ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását is, az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig- csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő íővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépitményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló W. fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka és közi 1 , kedési ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s. köv 1) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben mararinak. Az építendő helyi érdekű vasút vonalain, u. m. a marosvásárhely—parajdi vasútvonalon, beleértve az ezen vonal 597/601., 717/18. és 785/86. bejárási szelvény közt megállapított rakodó csonka vágányokat, úgyszintén a parajdi kincstári sóraktárba vezetendő vontatóvágányt is 5 580 folyóméter, a marosvásárhely—-kolozsnagyidai vasútvonalon, beleértve a »Gémes« megállóhelynél létesítendő rakodó csonkavágányt is, 7.520 folyóméter, végűi a mezőbánd— mezőméhesi vasútvonalon 2.500 folyóméter, tehát összesen 15.600 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Marosvásárhely, Parajd és Mezőméhes csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A Marosvásárhely csatlakozó állomáson elsőrangú felépítményből, — Parajd csatlakozó állomáson folyóméterenkint 236 kilogramm rendszerű felépítményből s végül Mezőméhes csatlakozó állomáson folyóméterenkint 20 kilogramm rendszerű felépítményből előállítandó vágányoknak egészen uj anyagokból kell lenniük, úgyszintén új anyagból kell lenniök az ezen állomásokon befektetendő új kitérőknek is. A közönséges talpfák tölgyfából, avasry esetleg bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpták hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyóméterenként 236 kilogramm és folyóméterenként 20 kilogramm 15*
