Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-585. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a marostordai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről

102 585. szám. Gyorsárúként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok al­kalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilomé­terenként és 100 kilogrammonként az I. darabárú-osztályban 1-80 fillér, a II. mérsékelt darabárú-osztályban 1*20 fillér és a terjedelmes árúk után 2-40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőmész és tégla teljes kocsi­rakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díj­tétel mellett szállitandó. Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maxi­mális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállí­tásánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabvány­súly alapján szállitandó élőállatokra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7°/o-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyesek meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedély­okirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasút üzletét mindenkor olykép fogják vezetni, hogy díjsza­bási intézkedéseik a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, külö­nösen kötelezik magukat engedélyesek: 1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez­nek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vona­laikon legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett kül­földi czikkek; 2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fognak engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szednek; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fognak engedélyezni; 4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát engedélyesek a magyar királyi állam vasutakra ruházzák át; és pedig olyképen, hogy ezen for­galomból engedélyeseknek csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igényük, mely pályahasználati díj engedélyesek meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalulag megállapittatni; 5. hogy a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó for­galomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges díj­mérsékléseket rendelne el, a minister kívánatára engedélyesek saját illető össz­dijtételeiket ugyanoly százalékarányban leendnek kötelesek leszállítani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vona­laikra nézve tették; 6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak

Next

/
Oldalképek
Tartalom