Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.

Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

86 572. szám. 218. Bútorok Kivitelünk Bulgáriába: szerelve vagy 1909-ben. . . 304 métermázsa 26.752 K értékben szerelés nélkül. *1910-ben. . . 305 » 26.840 » » Kivitelünk Bulgária felé nagyon nehezea fejlődik. A jelen­legi export különböző hazai gyárakból származik. Ausztriának nagyobb exportja van Bulgária felé, mint a magyar gyáraknak. Erre mutat az, hogy a szerződéses vám­terület kivitele — a vámterületi statisztika adatai szerint — 1909-ben több mint kétszerese, sőt 1910-ben több mint négy­szerese a magyar részről kimutatott kivitelnek. Kivittek ugyanis összesen a vámterületről Bulgáriába: 1909 ben . . 760 métermázsát 77 ezer K értékben 1910 ben . . 1.357 » 138 ezer » » Bulgária majdnem kizárólag a vámterületről szerez be hajlitott fabútort, 1909-ben az import 1.034 métermázsát tett, közel 162 ezer frank értékben; a vámterületről származónak 990 métermázsa van kimutatva, a többi rumán ós német eredetű. Az elért vámmérséklés (40 frank helyett 30 frank) előre­láthatólag nagyobb lendületet fog adni a hazai forgalmunknak. A 218. számhoz fűzött jegyzettel pedig elértük azt, bogy a jegyzetben felemiitett megmunkálást feltüntető és szereléssel ellá­tott hajlitott bútorok, melyek eddig épen ezért magasabb vámot megállapitó tétel alá soroztattak, ezentúl csak ezen 30 frankos vámot fogják fizetni. 219., 220., 221. és Minthogy a magyar külkereskedelmi statisztika azokat a 224. Egyéb bútorokat, melyek a fenti számok alatt ki vannak emelve, nem részletezi, az alábbi adatok Magyarországnak és általában a szerződéses vámterületnek egész butorkivitelét Bulgária felé tün­tetik fel. A magyar butorki vitel Bulgária felé most még minimális:1909­ben kivittünk 30 métermázsát 4.380 K értékben, 1910-ben 86 méter­mázsát 13.025 K értékben. De a szerződéses vámterületnek kifejezetten ilyennek kimutatott butorkivitele Bulgáriába is elég csekély: 1909-ben butorkivitelként ki van mutatva 115 méter­mázsa 29 ezer K értékben. 1910-ben 393 métermázsa 111 ezer K értékben. A bulgár statisztika adatai szerint Bulgária butorbevitele — a hajlitott bútorok kivételével — egyáltalában nagyon mór • sékelt; úgy látszik, a belföldi szükséglet nagy részét még az asztalos kisipar látja el. Az 1909. évi adatok szerint bevittek 405 métermázsát 91 ezer frank értékben, ebből a vámterület­ről származott 243 métermázsa, a Németbirodalomból 55 méter­mázsa, a többi Nagybritanniából Törökországból, Franczia­országból, Oroszországból, stb. Az elért tarifális mérséklések e czikkeknél a következők: a 219. sz. a. felsorolt czikkekre és pedig az a) alattiaknál 50 frank helyett 40 frank, a b) alattiaknál 100 frank helyett 80 frank; a 220. sz. a felsoroltaknál az eddigi 150 frank helyett 100 frank; a 221. számnál és pedig az á) alattiaknál az eddigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom