Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.
Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
86 572. szám. 218. Bútorok Kivitelünk Bulgáriába: szerelve vagy 1909-ben. . . 304 métermázsa 26.752 K értékben szerelés nélkül. *1910-ben. . . 305 » 26.840 » » Kivitelünk Bulgária felé nagyon nehezea fejlődik. A jelenlegi export különböző hazai gyárakból származik. Ausztriának nagyobb exportja van Bulgária felé, mint a magyar gyáraknak. Erre mutat az, hogy a szerződéses vámterület kivitele — a vámterületi statisztika adatai szerint — 1909-ben több mint kétszerese, sőt 1910-ben több mint négyszerese a magyar részről kimutatott kivitelnek. Kivittek ugyanis összesen a vámterületről Bulgáriába: 1909 ben . . 760 métermázsát 77 ezer K értékben 1910 ben . . 1.357 » 138 ezer » » Bulgária majdnem kizárólag a vámterületről szerez be hajlitott fabútort, 1909-ben az import 1.034 métermázsát tett, közel 162 ezer frank értékben; a vámterületről származónak 990 métermázsa van kimutatva, a többi rumán ós német eredetű. Az elért vámmérséklés (40 frank helyett 30 frank) előreláthatólag nagyobb lendületet fog adni a hazai forgalmunknak. A 218. számhoz fűzött jegyzettel pedig elértük azt, bogy a jegyzetben felemiitett megmunkálást feltüntető és szereléssel ellátott hajlitott bútorok, melyek eddig épen ezért magasabb vámot megállapitó tétel alá soroztattak, ezentúl csak ezen 30 frankos vámot fogják fizetni. 219., 220., 221. és Minthogy a magyar külkereskedelmi statisztika azokat a 224. Egyéb bútorokat, melyek a fenti számok alatt ki vannak emelve, nem részletezi, az alábbi adatok Magyarországnak és általában a szerződéses vámterületnek egész butorkivitelét Bulgária felé tüntetik fel. A magyar butorki vitel Bulgária felé most még minimális:1909ben kivittünk 30 métermázsát 4.380 K értékben, 1910-ben 86 métermázsát 13.025 K értékben. De a szerződéses vámterületnek kifejezetten ilyennek kimutatott butorkivitele Bulgáriába is elég csekély: 1909-ben butorkivitelként ki van mutatva 115 métermázsa 29 ezer K értékben. 1910-ben 393 métermázsa 111 ezer K értékben. A bulgár statisztika adatai szerint Bulgária butorbevitele — a hajlitott bútorok kivételével — egyáltalában nagyon mór • sékelt; úgy látszik, a belföldi szükséglet nagy részét még az asztalos kisipar látja el. Az 1909. évi adatok szerint bevittek 405 métermázsát 91 ezer frank értékben, ebből a vámterületről származott 243 métermázsa, a Németbirodalomból 55 métermázsa, a többi Nagybritanniából Törökországból, Francziaországból, Oroszországból, stb. Az elért tarifális mérséklések e czikkeknél a következők: a 219. sz. a. felsorolt czikkekre és pedig az a) alattiaknál 50 frank helyett 40 frank, a b) alattiaknál 100 frank helyett 80 frank; a 220. sz. a felsoroltaknál az eddigi 150 frank helyett 100 frank; a 221. számnál és pedig az á) alattiaknál az eddigi