Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.

Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

66 572 számexportált, rozsból (1910-ben 62 millió frank) és árpából (1910 ben 59 millió frank). Tetemes kivitele van lisztből, mely túlnyomóan Törökország felé irányul (1910-ben 116 millió frank) és babból (1910-ben 3-8 millió frank). Az állati eredetű élelmi czikkek közül legfontosabb a tojás, melyből Bulgária 1910-ben 8-9 millió frank értékű árút vitt ki, továbbá a kaskaval nevezetű bulgár különlegességű sajt, melyből a kivitel 1910-ben 3*3 millió frankra rúgott. Megemlitendő még a kazanlik-vidéki igen magas fokon álló rózsakulturából nyert rózsaolaj, melyből 1910-ben 5'5 millió frank értékűt vitt ki. Élő állatok közül Bulgária — majdnem kizárólag török ós görög rendeltetéssel — főleg juhokat és bárányokat exportál. Az élő állatok kivitelét az utóbbi években rendszerint meghaladja a textilanyagokból és textilárúkból való export (1910-ben 9*1 millió frank); ennek az összegnek valamivel több, mint egyharmadát selyemgubók ós gubóhulladékok teszik (36 millió frank); figyelemreméltó kivitel mutatkozik — túlnyomóan Törökországba, kisebb méretekben Rumániába és Oroszországba — egyes gyapjúszövetekből (különösen a sajak nevezetű daróczszövetből 1910-ben 3-9 millió frank értékben) ós a gaitán nevezetű gyapjupaszományárúból (1910-ben 1*2 millió frank), melynek piaczai Törökországon kivül Szerbia, Rumánia, Bosznia ós Herczegovina. Emlitésére méltó még a kivitel bőrökből (1910-ben 3'2 millió frank), nyers dohányból (1910-ben 2 millió frank). Bulgária bevitelében az első hely mindeddig a szerződéses vámterületet illeti meg; Nagybritannia, Németbirodalom, Törökország ós egyéb országok részesedése a vámterület részesedése mögött meglehetősen elmarad. A fontosabb származási országok részesedése az utolsó évtized bulgár bevitelében a következő volt: Magyarország és Ausztria Nagybritannia Németbirodalom ezer frank °/° ezer frank °/° ezer frank °/» 1901 . . . . 17.228 245 13.917 199 9.829 140 1902 . : . . 18.142 25-5 15 216 21-4 8.556 11-8 1903 . . . . 22 830 279 14.839 181 10.918 134 1904 . . . . 38 169 29 4 18.849 14-5 19 977 15 4 1905 . . . . 33.037 27-0 20.183 165 21.030 17-2 1906 . . . . 27.802 25-6 19.601 18-1 16.225 15-0 1907 . . . 34.688 27-8 21.424 17-2 19.660 158 1908 . . . . 35.541 27-3 23.202 17-8 20.847 16 0 1909 . . . . 38.868 24-2 27.100 168 29.215 18-2 1910 . . \ . 47.572 26-8 22.683 127 34.125 192 Törökország ezer frank ° o Francziaország ezer frank °/° Oroszország ezer frank "/o 1901 . . , . 10.062 14 4 3.827 55 3-757 5-4 1902 . . . . 11.077 15 5 3.958 5-6 3.096 4-3 1903 . . . . 12.325 15 1 3 367 4-1 3.902 48 1904 . . . . 17.025 13-1 10.693 83 6.075 4-7 1905 . . . . 16.872 138 7.319 60 3.255 27 1906 . . . . 18.052 16-6 5.373 50 4.649 43 1907 . . . .. 17.548 141 6.593 5-3 4.771 38 1908 . . . . 19.153 147 7.023 54 5.635 4-8 1909 . . - . . 21.084 131 11.166 69 5.803 3-6 1910 . . . . 21.025 11-8 15349 8-6 6.866 3-8 Ezen adatok szerint tehát a szerződéses vámterületről származó bevitel nem fejlődött oly mértékben, mint a többi számottevő országokból való