Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.

Irományszámok - 1910-577. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1911:XIV. t.-czikk) az 1911. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

577. szám. 355 kezes, miután a végleges tervek szerint az intézeti épületek jóval nagyobb területet vetlek volna igénybe, mint a milyen eredetileg kiszemeltetett és ez által oly területeken kellett volna építkezni, a melyeken már a nagy magassági különbözetek miatt költséges terepszabályozási és alapozási munkák váltak volna szükségesekké, az építkezés nagy mértékben megdrágult volna. Ily körülmények között elállott a minister a szóban forgó intézetnek a Múzeum-kertben való elhelyezésétől és az egyetemi elmekórtani intézettel szemben fekvő 3163 • öl terjedelmű két telket szerezte meg 135.000 K vételáron. E telkeken az építkezés jóval olcsóbban lesz foganatosítható, mint a hogy a Múzeum-kertben lett volna létesíthető. Az ezen telekvásárlásokra fordított 310.000 K csak részben volt a rendelkezésre állott hitelből fedezhető, a fedezeilenül maradt részt az előirányzat keretén kivül kellett utalványozni. 3. czímhez. (Állami gimnáziumok és reáliskolák.) A 3. »A tordai állami főgimnázium mellékhelyiségeinek felépitésere szükséges 100.000 K-ból beruházandó 1-ső részlet« rovaton 762 K ujabb tulkiadás fordul elő. Oka a következő : A tordai állami főgimnázium építkezése — már a szerződésnél fogva, meg azért is, mert a vármegye és a város a szerződésileg biztosított hozzájárulásukat az állampénztárba befizették — folyamatban van. Az 1910. évi költségvetésbe 100.000 K volt erre a célra fölvéve, de ebből az előirányzatból nem lett törvény. Az 1911. évi költségvetésbe pedig nem vétetett be elegendő íedezet. Mivel azonban az építkezés folyamatban volt, sőt majdnem egészen be is fejeződött, a végzett munkákért a járandóságokat ki kellett utalványozni. Ugyanitt a 7. »A budapesti X. ker. tisztviselőtelepi főgimnázium épületére« rovaton 89.500 K ujabb előirányzat nélküli kiadás merült fel. Az 1910. évi állami költségvetési előirányzatba ugyanis a budapesti X. ker. tisztviselőtelepi állami főgimnázium építésére 2ü0.0u0 K volt felvéve. Ez a költségvetési előirányzat azonban nem emelkedett törvényerőre. Az 1911. évi kö tségvetésbe pedig erre a czélra semmi sincsen felvéve. Mivel azonban a munkálatok folyamatban voltak, sőt a melléképület kivételével be is fejeződtek, a válialkozók járandóságát ki kellett utalványozni. A 8. »A zsolnai állami főreáliskola épületére« rovaton 102.040 K ujabb előirányzat nélküli kiadás van kimutatva. Az 1910. évi költségvetési előirányzatba ugyanis a zsolnai állami főreáliskolai építkezés költségeire folytatólag 200.000 K vétetett fel. Ez a költségvetési előirányzat azonban nem emelkedett törvényerőre, az 1911. évi költségvetésbe pedig e?en a czímen semmi sem vétetett fel. Mivel azonban az építkezés folyamatban volt, a végzett munkák arányában a járandóságokat ki kellett utalványozni. 5. czímhez. (Állami elemi népiskolák.) Az 5. »A Trencsén vármegyében állami elemi iskolai épitkezésekre« rovaton felmerült 500.000 K előirányzat nélküli kiadásra nézve a következőket adja elő a minister: Trencsén vármegyének 123 községében vagy egyáltalában nem volt semmiféle oktatás, vagy a meglevő községi és hitfelekezeti elemi népiskolák nem voltak elégségesek a nagys/.ámú tanköteles befogadására. A népoktatási viszonyok rendkívül elhanyagolt volta szükségessé tette oly akczió megindítását, melynek czélja egyrészt a községeknek iskolákkal való ellátása, másrészt megakadályozni azt, hogy magyarországbeli tankötelesek a határszélekhez közel eső cseh morva iskolákat látogassák. Az érdekelt községek nagy szegénysége miatt csak állami utón volt remélhető rendezett népoktatási állapotok megteremtése. Miután a 45*