Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-523. Törvényjavaslat a városok fejlesztéséről

523. szám. 47 a levegő, a viz ós talaj fertőződése a nagyobb tömegnek aránylag kis helyen való zsúfolódása mellett kimaradhatatlan; másfelől pedig az, hogy a nagy embercsoport élelmi szükségleteinek termelésére a város közvetlen környéke nem elég s intézményeket kell létesíteni, amelyek a tápláló körzet elégtelenségét pótolják. Mindezekről a közintézményekről való gondoskodás a városnak rendeltetésszerű, kötelessége. A város tehát annál jobban felelt meg feladatának s a fejlettségnek annál magasabb fokára emelkedett, minél több hasznos közintézményt tudott alkotni polgárai javára. Az elmondottakból következik, hogy a közintézmények egyik csoportja feltétlen létszükséglet; másik csoportja csak a már fejlettebb városi léttel jár együtt; egy harmadik pedig már szinte fényűzési avagy kényelmi igények kielégitósóre szolgál. Helyes fejlődés mellett e csoportok létesülésének bizonyos sorrendben kell történnie. Az abszolút szükségletek kielégitósének a kényelmieket, vagy épen fényűzésieket természetszerűleg meg kell előznie. A történelmileg fejlődött városoknál azonban ez az elv csak kivételesen érvényesült. A mi városaink —- amelyek szinte kivétel nélkül az u. n. történelmi fejlődésű városok sorába tartoznak — ezt a fejlődési sorrendet rendszerint nem tartották be. Egymásután létesültek városainkban olyan közintézmények, amelyek helyesen csak a városias berendezés magasabb fejlődési fokával járnak együtt és másfelől elmaradtak olyanok, amelyeket már a legkezdetlegesebb városi létre való áttéréssel egyszerre kellett volna megvalósitani. Ennek a rendszertelen fejlődésnek okai fölötte eltérők. Az okok közt szerepelnek: az éghajlati és földrajzi viszonyok különbözősége, a határnak természeti javakban való gazdagsága vagy szegénysége, a lakosság hajlamainak, felfogásának, előrelátásának, áldozatkészségének ós áldozatkópessógének messzemenő eltérései is, tehát olyan okok, amelyeknek megváltoztatása vagy épen nem, vagy csak hosszú évtizedek következetes munkájával lehetséges. Ezekkel most nem szükség bővebben foglalkozni. Vannak azonban olyan okok is, amelyeket a városi élet helyes szabályozása útján ki lehet küszöbölni, amelyeket tehát akkor, a midőn a városfejlesztés érdekében törvényt alkotunk, figyelembe venni első rendű kötelesség. Ilyenekül -- csak a két legfontosabbról szólva — a helyi sajátosságoknak az önkormányzati szervezettel járó túlságos érvényesülését, továbbá azt a körülményt kell megjelölnöm, hogy a városok életét szabályozó törvényeinkben — a közintézmények kérdésének teljes félreismerése vagy fel nem ismerése következtében -— a városfejlődés e fontos tényezőiről csak teljesen egyoldalú intézkedések találhatók. Törvényeink közül ugyanis — nem tekintve a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. t.-cz. 10. §-ában s az állategészségügyről rendezéséről szóló 1888 : VII. t.-cz. 14 §-ában foglalt néhány részleges intézkedését — ebből a szempontból csak az 1886: XXI. ós XXII. t.-czikkek jönnek számba, amelyek azonban a közintézményeket csak mint közműveket, vagyonfelügyeleti szempontból tárgyalják. Ennek szükségszerű eredménye az, hogy a felsőbb, hatóság szerepe e kérdésben kizárólag csak a város által -elhatározott közintézmények lótesitósének jóváhagyására vagy ennek megtagadására szorítkozik. így mindazokban az esetekben, a midőn a lótesitésre kellő fedezet kijelölve nem volt, vagy az eljárásban valami mulasztás forgott fenn, vagy a terv és költségvetés volt